Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)
Előszó
— 50 — sok második szerkezetökbe : „és mindenütt, hol a létező evangélikusokra nézve szükségesnek találtatik.'' A 8 ikra. A mellett maradnak, hogy a r. kath. lelkészek ne követeljenek az evangélikus elitéltekhez járulási jogot. A 9-ikre. Megnyugosznak abban, hogy a zsinaton legyen királyi ember. A 10-ikre. Készséggel beiktatták második javaslatukba, hogy az evangélikusok saját felsőségeik felügyelete alatt nyomatandó könyveiben semmi sértés se foglaltassák a r. katholikusok ellen. A 11-ikre. Az alapitványok során fenkivánják tartatni a Szirmay, Hrabovszki és Apafy alapitványokhoz való igényeket. A 12-ikre. Nem említik meg a tizedet és földesúri jogokat. A 13-ikra. A r. katholikusok belenyugodván, hogy az evangélikusok házassági ügyei saját egyházai székeik által Ítéltessenek el, semmi ellen-észrevétel. A 14-ikre. Ragaszkodnak ahhoz, hogy minden kormányszéknél a tagoknak legalább harmada, s legfölebb fele evangélikusokból álljon. A 15-ikre. Megnyugosznak abban, hogy a templomok stb. iránt a jelen birtokállapot vétessék zsinórmértékül; kik ezentúl is vennének el templomokat stb., valamint azok is, kik ezen törvényt egészben vagy valamely részében megsértenék, korábbi kivánságuk szerint, azon büntetés alá esvén, melyet Ulászló 6-ik decr. 8-ik t. czikke határoz. Ujabb pontok továbbá az evangélikusok második törvényjavas" latában, hogy az evangélikusok templomaik stb. semmi földesúri tartozás, s lelkészeik és iskolamestereik semmi adó alatt ne álljanak; — a házasságügyi engedélyeket egyházi székeik adják ki; — a kormányszékeknél a vallási ügyekben az előadó mellett másik vallású előadótárs is legyen; a megyékben stb. pedig mind két vallás részéről egyenlő számú tagokból álló vegyes bizottmányok működjenek a vallási ügyekben. XIX. A két tiszai kerületi (római) katholikusurak viszonfelelete, július 4-ki gy ü 1 ek e z e t ö kb e n m e g á 11 api tv a. — Kivonatilag. Az egyesült két tiszai kerület hitlevél-készitő bizottmányának junms 30-ki ülésében az határoztatott, hogy a római katholikusok és evangélikusok vitassák meg egymás között azon Öt főkérdést, melyek iránt egymástól különböző nézetben vannak. Ezen öt főkérdés a következő :
