Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Második rész

— 33 — ban. az egyházi fegyelemben . melyet magokat botrányosan viselő hitsorsosaik irányában vallásaik elvei szerint szabadon gvakorolnak, s melyek magokkal a hitágazatokkal (cura Dogmate ipso) a legszorosabb kapcsolatban állanak, senki által meg ne akadálvoztassanak, senkitől ne függjenek, sem a római kath. consistoriumoktól, sem bárminő kormányszéktől, sem a kir. határozatoktól és rendeletektől, hanem a bécsi békekötés szerint egvedül saját felsőségeiktől, vagy is superintendenseiktől. azaz helybeli presbyteriumaiktól. egyházmegyei (tractualis) és egyházkerületi (superintendentialis) consistoriumaiktól és zsinataiktól ; s ezen presbyteriumok, consistoriumok és zsinatok rendelkezései, határozatai, Ítéletei, s a felekezeteik zsinatai által alkotott vagy ezentúl alkotandó egyházi kánonok , sem a dicasteriumok felülvizsgálata vagy parancsai. sem királyi rendeletek által meg ne változtathassanak, mert mindez nem polgári vagv politikai. hanem egvedül az egyházat,"vallást és annak igazgatását illető ügy, melyekben a teljes törvényhozási j°g magát a vallást és egyházat illeti, s a békekötés által annak van adva. és a vallás- és lelkiismereti szabadság mellett nem ís gyakorolható vagy vezethető mások által. Szabadságukban álland tehát nekiek nemcsak mindennemű consistoriumot tartani. hanem minden egyházkerület egyetemes zsinatait is az általok választandó helyre összehívni, ugy azonban, hogy a minden egyházkerület egyetemes zsinatait a királyi felségnek előre bejelenteni tartozzanak, de a minden egyházkerület zsinatát tarthatás a kir. felség által tolok meg ne tagadtassék, sem pedig ezen zsinat-tartás elé akár közvetlen, akár közvetett akadályok ne tétessenek , és zsinataikban az általok választott elnökökön kivül sem elnökséget, sem bárminő igazgatást senki más ne gyakoroljon. 5-ör. A vallás-szabadsághoz tartozik főleg a nevelés is, hogy felsőbb, grammatikai és alsóbb iskoláikat, melyekkel birnak, megtarthassák, s olyanokat mindenütt felállíthassanak: teljes joggal és szabadsággal biryán tanítókat, mestereket, tanárokat, igazgatókat (rectores), aligazgatókat meghívni, őket elbocsátani, számukat nevelni vagy kevesbíteni, valamint mindennemű iskoláik igazgatóit (directores) vagy gondnokait mind a helybelieket, mind a felsőbbeket és legfelsőbbeket hitsorsosaik közŐl választani, a tanítás és tanulás módját, szabályát, rendjét tetszésök szerint elrendezni. minden iskolai tankönyvet kitűzni, s mind ezeket, mind hitvallásaik svmbolikus és hittaní könyveit, s az ájtatosság gyakorlatára tartozókat minden könyvvizsgálat nélkül kinyomatni; ugy hogy iskoláik, azoknak tantárgyaiksaz egész nevelés egyedül a felekezeteikbeli gondnokok és egyházkerületeik felügyelé3