Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Második rész

- 29 — Az ágostai és helvéeziai hitvallások szabad gyakorlata, nem tűrve, hanem bevéve van Magyarországban az 1606-ki bécsi, és 1645-ki linczi béke által; mely békék kétoldalú kötések egy részről a király és római katholikus rendek, más részről az evangélikus rendek között. Az első béke, mely mind az ország polgári, mind a két rész vallási szabadságának alapja, külországok jótállásával is meg van erősitve, s mind a két béke országgyülésileg is jóvá van hagyva ; ezen békéket tehát mint kétoldalú kötéseket egyik fél, azaz a fejedelem és római kath. rendek tetszése vagy tette szerint sem később alkotott törvények, sem királyi rendeletek vagy explanátiók által nem lehetett érvényteleníteni , ha az ügy csupán a két fél egyezménye vagy kötése volt volna is, és semmi kül-jótállás nem járult volna is annak megerősítéséhez; miután azonban mind a két békét kötött fél megegyezésével más országok is ünnepélyesen jótállottak , annyival világosabb, hogy az ily módon bevett mind ágostai mind helvéeziai hitvallás követői vallásszabadságának és gyakorlatának semmi további törvényhozás, országgyűlési többség, ellenmondás, visszahúzás, érvénytelenítés, megszorítás s királyi rendelet sem árthat, melyek mind ellentétben vannak a békekötések és jótállások természetével, különben bárminő békekötés és jótállás minden erejét és hatályát ki lehetne játszani s meg lehetne hiúsítani. Nem kételkedünk, hogy a r. kath. rendek mindnyájan méltányolni fogják ezen igazságos kivánatot. A megyei követi utasítások többsége a békekötések állapotára kívánja a vallásszabadságot visszahelyezni , s a többiek nem ellenzik ezt. A tisztelendő papságtól, a főrendektől s a távollevők és kir. városok követeitől azt lehet várni, hogy ezen Európaszerte megismert igazságnak nem fognak ellenállani, s a természetes méltányosságnak , keresztyéni és testvéri szeretetnek helyet fognak adni, bölcsen átlátván , hogy valamint az ezen vallások jogai feletti egyenetlenség, s a törvények és a békekötések megsértése nyitott utat az alkotmány s a politikai szabadság megsemmisítésére, ugy a jogaik csendes élvezetében meghagyott különböző vallásfelekezetek közötti egyesség fogja a politikai szabadság visszaszerzését és megtarthatását is mind a papságra, mind az ország többi lakosára nézve eszközölni. Az országgyülésileg összegyűlt rendek eddigi nyilatkozataiból azt léhet kivenni, hogy a koronázási hitlevél készítésében a vallás ügye foglalja az első helyet, mert ha ez iránt egyesség lesz, az ország többi szabadságának biztosítása könnyebben megtörténhetik. Reményijük tehát, hogy a római katholikus rendek bele fognak egyezni, hogy jelenleg ismét kinyilatkoztassék a király és ország által, mi kép az ágostai és helvéeziai vallástételeket követők jogai és szabad-