Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Második rész

— 24 egyetértés a legfőbb czél, minden bizalmatlanság elkerülése végett nemcsak azok jelen lehetnek, hanem még u főispánokat is szivesen fogják a rendek a kerületi ülésekben látni, *) csak azokkal fogván azonban együtt ülni az alsó táblai tagok, kik az esküformát letették. De ezen esküforma iránt volt még némi fenakadás. Az alsó táblai tagok már letették azt, a felső táblánál azonban még folyt e felett a vita. V. Június 18-án tudatta a fel?ő tábla az alsóval, hogy az alsó tábla által megállapított esküformát elfogadván, azt tagjai közöl az átküldött jegyzék szerint 139-en, ezek között az elnök országbíró, és öt (czimzetes) püspök letették. VI. Június 19-én a dunáninneni és tuli kerületek, mindenik külön', a tiszaiak pedig egyesülten üléseket tartottak; s a koronázási hitlevél készítése mind a három kerületi ülésben megkezdetett. A dunántúli kerület ülése rövid ideig tartott. Csak az határoztatott ebben, hogy jegyzék készittessék azon tárgyakról, melyeketa megyék utasításaik által a koronázási hitlevélbe kívánnak iktatni. A dunáninneni kerület ülésében a tárgyak sorozásában a vallás ügye előjővén, a legnagyobb mozgalmat idézte elő. A római kath. urak csak azt akarták, hogy a vallás ügye törvényhozási tárgynak nyilatkoztassék, s ez által jövőre a fejedelmi rendelkezés alól végkép kivétessék. Az evangélikus urak pedig határozottan azt kívánták, hogy nyílt hivatkozás történjék a bécsi és linczi békekötésekre. A papság pedig és némely világi róni. katholikus, mind a két vélemény ellen azt mondták, hogy az utóbbi törvények szerint az evangyéliomi vallás ügye a királyi jogokhoz tartozik, s midőn a mult években a papság a József császár türelmi parancsa ellen tiltakozott, az evangélikusok magok is azt nyilatkoztatták akkor, hogy a vallás ügye a törvények szerint a fejedelem rendelkezésétől függ; a vallás ügyét tehát nem is kellene az országgyűlésen tárgyalás alá venni. Balogh Péter hétszemélynök, az ág. hitvallásuak főfelügyelője s Nógrád megye követe, előadta ekkor mind az evangyéliomi vallás bevételének történelmét a bécsi és linczi békekötések által, mind pedig ') Torkos naplója szerint a többi főrendüek is meghívattak. Az országos naplók szerint csak a főispánok.