Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Második rész

— ff — gát könnyebben tájékozhatja, hogy mig a dunai kerületek külön tartották üléseiket, az evangélikusok ügyének pártolásában legtartózkodóbb volt a Dunán tuli kerület, s kezdettől legbuzgóbbak voltak a tiszai kerületek. A tárgy fontossága megérdemli, hogy miután ugy sincsenek gyorsirási bő adataink ezen országgyűlésről, ne összevonva álljon itt a vallás ügyének ezen annyira nevezetes országgyűlésem tárgyalása, hanem a mit csak adataink nyújtanak , mindent hasonlóan közöljünk, mi a tárgyalásra tartozik. Minden napról közöljük tehát a vallás ügyének tárgyalását, vagy is azt, mit e részben kútfőink tudomásunkra juttatnak. III. Legelőször találjuk följegyezve a vallás ügyének megpenditését jun. 5-éről, azaz, még az országgyűlés tulajdonképeni megnyitása előtt. E napon az egyesült tiszai kerületek a Tabánnak nevezett városrészben tartott előkészületi, legelső ülésének határozatai között, mindjárt második pont gyanánt (latin eredetiben) ezt találjuk (az első pont az országos ülések elnökeinek törvényességéről szólván, látszik , minő fontosságot tulajdonítottak a tiszai kerületek a vallás ügyének, hogy csak ezen lehető legelőzetesebb tárgyat tették annak elé) : „Hogy előre szilárdul és állandóan meglegyen a kedélyek nyugalma alapítva, ezen kerületi ülés ,,rómaikatholikus rendéi1' igazságosnak és szükségesnek nyilvánítják, hogy az ágostai és helvécziai hitvallású „evangélikus rendek," s az ország minden lakosa , az 1606-ki bécsi és 1645-ki linczi békekötés állapotára, azaz korlátlan és „teljes" vallásszabadságba helyeztessenek; ezen „bevet t" vallások jogai és szabadsága a koronázási hitlevél föltételei közé kellő világossággal betétessenek, és teljesen biztosítassanak ; a koronázási hitlevél készítése a vallás ügyével kezdessék meg, s a hitlevél szerkesztése a két tábla vegyesülésében vagy a két tábla részéről kiküldendŐ vegyes bizottmány által történjék." A kérdés tehát nyíltan ugy lőn felállítva a „római katholikus" és „evangélikus rendek" elkülönítésével, hogy „két fél" áll egymással szemközt. Es ez ugyan kétségtelenül az országgyűlés Önálló törvényhozó szerepének elejtése. Hogy azonban az országgyűlés, mikép az 1836-ki és a következők, megmaradhasson pártokon felül emelkedő önálló tör-