Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Harmadik rész

— 227 — A nov. 7-ki első királyi válasz épen ugy rendelkezik a vegyes házassági gyermekekről mint a törvény, és csak azon néhány szóból álló, de azért roppant különbség van a kettő között, hogy az első válasz nem kívánta a vegyes házasságoknak mindig a r. katholikus lelkész előtti kötését. — Nevezetesek, igen nagyok a megszorítások, melyek közjogi szempontból ezen pontban az evangélikusokra nézve léteznek. A törvényből az lőn következtetve, hogy az evangélikus, és csak az evangélikus atya kötelezvényt (reversálist) adhat magáról, hogy a fiúgyermekek is a r. katholika vallásban neveltessenek. Első megszoritása tehát az evangélikusok vallásszabadsági egyenlőségének, bogy ezen kötelezvények kölcsönössége nem létezik. Ezen törvény szerint továbbá a vegyes házasságoknak világosan a i\ katholikus lelkészek előtt kellett köttetni. Ez a második megszoritása az evangélikusok közjogának. Nagy előny az illető félnek még azon esetben is , ha a gyermekek minő vallásban leendő növelése iránt mind a két fél is adhatna magáról kötelezvényt , annyival nagyobb előnynyé, sőt valóságos térítési eszközzé, hatalmas fegyverré változik pedig ez, midőn ezt épen csak azon fél vallása javára lehet kiadni, melynek lelkésze előtt „k e 11" a házasság megkötésének történni. — Az evangélikusok vegyes tanácskozmánya ezen pont végrehajtása iránt sem tett észrevételt. A törvény 16-ik §-a igy szól : „16. Mind azon házassági ügyek, melyek már a kötés idejében vegyesek voltak, mind azok, melyek valamelyik félnek az evangyéliomi vallásról a katholika vallásra áttérésével lettek vegyesekké, mivel mind a két esetben valóságos szentségről van szó, a katholikusok szent széke elé tartoznak." — A r. katholikusok első javaslata (az 5-ik pontban) a r. kath. szertartás szerint kötött vegyes házasságok ügyeit a szent szék elé mondja tartozóknak. Azon esetekről nem szól ezen javaslat, mint a törvény, midőn valamely evangélikus felek közötti házasság egyik félnek r. katolikussá létele által vegyessé válik; de a 3-ik pontban azon esetet említi, midőn valamely r. kaiholikus felek közötti házasság lesz egyik félnek evangélikussá létele által vegyessé, s itt sem szól ugyan a birói illetőségről, de minthogy maradandónak mondja a házasság felbonthatlanságát, bizonyosan a szent széket föltételezi birónak. Es igy az alapja az'levén , hogy: „a mely szertartás szerint kötettek" a