Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)
Első rész
— 13 — evangélikusok házassági ügyeiben, egyébiránt az evangélikusok törvényei szerint köteleztetvén eljárni (mely föltétel nem lőn megtartva), a r. kath. szent székek rendeltettek bíróságoknak. A r. kath. vallásról az evangyéliomi vallásra leendő áttérés eltiltatott. A vegyes házasságokat a r. kath. lelkészek kötötték Össze. A r. katholikusok ünnepeit az evangélikusoknak is megkellett tartani. Nevezetesen pedig az egyházi járdalatokban az evangélikus mesterembereknek is részt kellett venni. Az evangélikusok a r. katholikusok szertartásai szerint köteleztettek esküdni, nevezetesen a boldogságos szüzet és szenteket is említve ; kivétetvén e tekintetben csak a tanúk. Különösen kitűntette magát ezentúl az evangélikusok üldözésében, az e tekintetben a spanyol inquisitióval vetélkedett, 1723-ban felállított magyar királyi helytartó tanács. Ez véleményezte 1740-ben a Dunát szabályozni ajánlott hollandi társaságról, hogy a czél nagyon üdvös, a terv nagyon jó, de eretnekek (evangélikusok) levén a társaság tagjai, a kért engedély annak megnem adandó. Társulat alakult az evangélikusok térítésére. Mária Terézia 1742-ben dec. 24-én kelt rendelete által az 1731-i apr. 6-i rendeletet megerősítette. S ezen időtől kezdve rohanó sebességgel következtek a rendeletek és helytartótanácsi intézmények, melyek az evangélikusokat mind inkább elnyomták. 1763-ban legfelsőbb helyről felszólittatott Barkóczy gróf esztergami érsekr hogy mit kellene még tenni a r. kath. vallás előmozdítására. Barkóczy érsek ezt felelte : A külföldi eretnekek könyveinek behozatalát szigorúan el kell tiltani; hon pedig minden könyvre censurát kell felállítani. Az eretnekek iskoláit a grammatikai tanulmányokra, és csak a 14 évesekre kell szorítani. Kik felsőbb iskolákat is akarnak járni, r. kath. iskolákba köteleztessenek menni, és pedig csak oly helyeken, hol az evangélikusok nyilvános vallásgyakorlattal nem birnak. Kik külföldi iskolákban tanultak , ne lehesenek egyházi szolgák. Az evangélikusok csak azután mehessenek saját isteni tiszteletökre, miután előbb róm. kath. isteni tiszteleten jelen voltak. A mely evangélikus lelkész bátorkodik r. kath. hitágazat ellen nyilatkozni, vagy azt czáfolni, száműzessék. Hol az evangélikusok 1681-ben nyilvános vallásgyakorlattal nem birtak, ezentúl ne birhassanak azzal. Hol az egyházi szolgaság megüresül, kir. engedély nélkül ne lehessen azt ismét betölteni. S ezen engedély megnyerése végett szükséges legyen bebizonyítaui, hogy az illető község a törvényben megnevezett helyek közé tartozik. Sőt a