Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)
Előszó
— 154 1681-ki, 1687-ki és 1715-ki törvények fentartása mellett szavát emelvén , s előadván, hogy minő bajokat fog azoknak eltörlése előidézni, soha sem tért el az igazság, méltányosság és ildom engesztelő eszközeitől. A papság discretiójáról tanúságot tesznek a vallás ügyében működött országos vegyes bizottmány iratai is. A papság azonban kénytelen volt a vallás jogainak óvásával fellépni, melyeket a bécsi és linczi békekötések is mindig megkivántak óvni a földesúri jogoknak világos szavakkal kijelentett fentartásával. Miért is szónok panaszosan említi a kötések kétoldaluságát. J) Szónok minden versengést mellőztetni óhajt. Feledésnek kivánja átadni a különféle iratok, nyomtatványok ingerléseit, a keserű boszantásokat, rágalmakat, a Batthyányi Alajos gróf tudta nélkül kinyomtatott beszédében foglalt (hazaárulási) vádat, melyet az előadás szelídsége módosított. Szónok erősen föltette magában , hogy többé semmit sem fog ez ügyben mondani, mi a versengés gyászos emlékét megújíthatná, s a közbékét bizonyosan megzavarhatná. Arra fordítsuk, igy végzé a derék magyar főpap beszédét, minden igyekezetünket, tettel, szóval és példával, hogy az ellenmondás alapja és oka magában megszűnjék, és így annak használatára soha se legyen szükség; soha se keljen fel egymás ellen, ámbár különböző vallásúak és érzelműek, egyik rend a másik ellen, s a községekés egyének boszantásokra és szidalmakra ne ragadtassanak; a kedélyek anynyira óhajtott nyugalmát nem érhetjük el biztosabban, mint ha mindenkinek megadjuk a magáét; ha ágostai és helvécziai hitvallású polgártársainkat, kik a polgári jogok és rokonság által úgyis hozzán k vannak csatolva, ámbár vallási véleményben tőlünk különböznek, az örök béke és egyesség végett királyi rendelet által kapott legszabadabb vallási gyakorlatukban, valódi és őszinte szeretettel, mely nem verseng, senkinek sem irigye, szemléljük, s tőlök ugyanazon őszinte szeretet viszonzását várjuk. Teleki József gróf az uj ellenmondás lényegére megjegyzi, hogy J) Ezen kijelentése a bécsi és linczi békekötések kétoldaluságának Magyarország prímásának Írásból felolvasott beszédjében igen nevezetes. Teljesen összevág ez az evangélikusok által eredetileg kívánt törvényjavaslat okoskodásával, s azon elvvel, liogy minden többségre való tekintet nélkül, mint egyenlők állanak egymással szemközt a felek ; s következőleg, mint dec. 12-ki feliratukban (lásd fölebb) kifejtették, világos volt az evangélikusok többsége, miután ők mindnyájan, s velők nem kevés r. katliolikus együtt tartottak.