Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

- 148 — lyokat, s hogy az ellenmondásnak a törvényben megemlítése sem a törvénynek sem a feleknek nem fog ártani, sőt idővel talán többet árthatna az, ha elhallgattatnék, annak megemlítése felett, azt hiszi, felesleges fenakadni, s minden aggodalom nélkül ajánlotta azt az 1647-ki 5-ik t. cz. példájára megemlíteni. Végre a rendek, a mindkét részről felhozott okok megfontolása után az országbíró véleményében megnyugodtak, s hogy a korábbi példák szerint az egyházi rend és az azzal egyetértő világi r. katholikusok ellenmondása a törvényben megemlitessék, elhatározták. Az országbíró azt vélte, hogy legalkalmasabb helyen lesz ezen említés megtéve, hol azt a törvényben valósággal látjuk is. Elfogadtatott. Ezután felolvastatván az 1647-ki 5-ik t. czikkben levő megemlítése az ellenmondásnak, ajánlotta az országbíró, hogy ez úttal is ugyanazon szavak használtassanak. Csak ezen a világiakra vonatkozó két homályosabb értelműnek látszó szó: „aliorum quorumvis" (más néhány) helyett vél alkalmasabbakat használandóknak. Egy óránál tovább folyt e felett a vita. Némelyek az 1647-ki törvény nyomán az „a liorum quorumvis" szavak mellett küzdöttek, mások ezen szavakat sürgették: „nonnullorum," „aliquorum," „complurium." Illésházy JáDOS gróf Trencsén és Liptó megye főispánja. Szónok is jelen volt a r. katholikus rendeknek a kalocsai érseknél tartott gyűlésében , midőn a nov. 7-ki vallásügyi válasz elleni észrevételek szerkesztettek, s ő is aláirta azokat, de meg kell vallania, hogy sem minden r. katholikus, sem a többség alá nem irta a feliratot, hanem csak egy részök, annálfogva, mivel az igazsággal nem volna megegyező azt mondani, hogy mind vagy legtöbben aláírták azt, így ajánlotta a világiakat megemlittetni :„et alicujus partis saecularium catholicoru m" (és a világi r. katholikusok egy részének). S valósággal ezen kifejezést is látjuk a törvényben. Némelyek az „alicujus" szót ki akarták hagyni. Ennek az lőn ellene vetve, hogy mivel ez ügyben két fél van, idővel azt következtethetnék ezen kifejezésből, hogy a r. kath. fél egészen, vagy is a világiak is mind ellenmondtak. Az országbíró a kétértelműség kikerülése végett így ajánlotta a kifejezést :„etpartis e catholicis saecularibu s." A személynök is ezen szerkezetet vélte legjobbnak, de a többséget az Illésházy által előadott szerkezethez látván hajolni, ő is ahhoz állott.