Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

_ 146 tésével ez ügyben végelhatározásra felkért király iránti tisztelettel a választ annyival inkább fogadják el, mivel ez a békekötésekben van gyökerezve, s mert nem lehet tagadni, hogy mindezen szabadsággal korábban is éltek az evangélikusok. Csongrád megye követe azt mondta, hogy a királyi válasznak az egyesség fentartása végett törvénybe iktatását nem ellenzi, ha az evangélikusok arra ajánlják magokat, hogy soha többé a vallás ügyében az országgyűléseken semmi kérdést sem fognak támasztani, s ennek megakadályozására még ezen országgyűlésen törvény hozatik. Pogány Lajos (evang.) Mármaros megye követe, s Bereg megye főispáni helytartója. Az evangélikusok ez előtt felettébb meg voltak szorítva vallásuk gyakorlatában, sérelmöket azonban türelmesen szenvedték, mit az ország rendéi látván, önkényt keltek pártfogásukra, és csaknem minden megye ugy nyilatkozott, hogy a vallás ügye a jelen országgyűlésen törvény által intéztessék el. Hogy tehát jelenleg a vallás ügye tárgyalás alá került, az egész ország kivánsága szerint történt. Valamint ekép hajdan is eléggé tanúsitották az evangélikusok, mennyire óhajtják az állandó békét, ugy, ha az alkotandó törvény sértetlenül meg fog tartatni, attól nem lehet félni, hogy a jövő országgyűléseken az evangélikusok uj kérdéseket támasszanak. Balogh Péter Nógrád megye követe, az evangélikusok nevében örök hálával fogadottnak nyilatkoztatván a kegyelmes kir. választ, a rendeknek is köszönetet mondott, kik minden gyűlölséget félretéve, ezen igazságos ügyet előmozdították, s felvilágosodottan pártfogó kezet nyújtottak; a jövő nemzedékek hamvaikban is áldani fogják ezért Őket. Sőt a bibornok-primást is megdicsérte, hogy ezen ügyben, az egész idő lefolyása alatt, nemcsak mint főpap , hanem államférfihez illőleg is viselte magát. Az ellenmondást azonban ezen két oknál fogva félret^ ndőnek vélte. 1-ör Mert a tiszt, egyházi rend is megegyezvén abba.], hogy a király végleg elintézze a vallás ügyét, az egyházi rend beleegyezésével lőn a király ezen ügy bizalmi bíróságára választva, s valamint semmi további fölebbvitelnek ugy ellenmondásnak sem lehet 8Z ellen helye. 2-or Mert az egyházi rend a törvény felforgatását czélozza a benyújtott ellenmondással. A mult időkben is ez adott alkalmat különféle balmagyarázatra és az evangélikusok elnyomására, kik azonban az alatt is egyenlő hűséget tanúsítottak a király és haza iránt, és egyik rendnek sem törekedtek kárára. Hogy jogaik fentartására törekedtek, azt nem lehet nekik vétkül tulajdonitni, mert a természeti jog is kényszeríti őket sorsuk védelmére. Megemlítette továbbá, hogy mivel az evangélikusok az egyházban semmi hierarchiát,