Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

- 143 — kivánságára kiadott és törvényczikki szerkezetbe Öntött elhatározását is annyival kevésbbé lehet megtámadni, mert a király ezen második válaszában a r. katholikusok által előadott sérelmek nevezetes része iránt is orvoslást nyújtott. Mi pedig némelyek azon véleményét illeti, hogy ezen elhatározás csupán életbe léptetendő kir. parancsnak tekintessék, de törvénybe ne iktattassék , ez sem a megyék utasításaival, sem az országgyűlés világos határozatával meg nem egyez ; ideiglenesen érvényben maradandó rendelkezések nem tekinthetők azon állandó és örök béke fentarthatásának elég hatályos eszközeiül, mely a királynak kiadott válaszában czélja volt, s melyre az ország fő törekvése is van intézve. Ezekhez járul, hogy mind azok, kik ezen választ törvénybe nem iktatva, egyedül mint érvénybe lépendő kir. parancsot kívánják tekintetni, mind azok, kik az 1715-ki 30-ik törvény állapotában kívánják a vallás ügyét hagyatni, azon elvet tartják, hogy az ez ügyben fenforgó kérdések eldöntése a királyra tartozik; annálfogva, miután a rendek a jelen országgyűlésnek mindjárt kezdetével abban teljesen megegyeztek, hogy a vallás ügye, ellen nem állván a későbbi ellenkező törvények és kiváltságok, a bécsi és linczi békekötések, s az 1608-ki és 1647-ki törvények állapotára helyeztessék vissza, s az ügy az országgyűlés megegyezésével a királyra bizatott bölcs és végkiegyenlítés végett: a királyi tekintély e részbeni hatályát kétségbe vonni annyival kevésbbé lehet, mert az 1715-ki törvény szerint is a királyt illette a vallási ügyek magyarázata és világositása. Megemlité szónok ezután némelyek azon kívánságát is, hogy a kir. válasz azon föltétel alatt iktattassék törvénybe, hogy az evangélikusok ezen túl soha se terjeszkedjenek, s a jövő országgyűléseken semmi kérdést ne gerjeszszenek. Szónok is óhajtja azt, hogy minden további vallási kérdés és villongás eltávoztatásával a különböző vallású polgárok között örök béke legyen megállapítva , s a király által előadott törvény-szerkezet teljes reményt is nyújt e részben, mivel a király, kire ezen ügy bízva volt, a békekötésekből s az azokról szóló törvényekből származható minden vallásügyi kérdést végképen elintézett, szónok tehát nem láthatja át, mi módon lehetne ezen törvény sérelme nélkül tovább terjeszkedni, idővel is ujabb kérdéseket támasztani. Ezen és több más oknál fogva, melyek a kir. válasz mellett a rendekkel közöltettek, a szerkezetben leküldött czikket, mely a r. katholikusok kivánatainak is, mennyire lehetett, eleget tőn, törvénybe kívánja iktatni. KoloniCS László gróf kalocsai érsek, az országgyűlés megegyezése ellen azon kifogást teszi, hogy Ő már a korábbi ülésekben is világosan kinyilatkoztatta, hogy a r. k: tholikusok azokat, melyek a hitágazato-