Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

- 129 megilleti mind azon javadalom , melyekhez az ország-alapítók czélja szerint az ő elődeik azelőtt joggal birtak. Mi a törvények általi bevételt, s a feleknek ez által szerzett biz­tosságot illeti, e tekintetben a vallások ismét egyenlően bevé­tettek ; mert 1- ör. Bizonyos, hogy a r. kath. vallás biztosságáról törvény által történt gondoskodás, de az is bizonyos, hogy egyenlően ugyancsak törvényeink az evangélikusokról sem feledkeztek el; de 2- or. Mi még különösebben tartozik a kérdésre, hogy a bécsi bé­kekötésben nemcsak a két hitvallású evangyéliomi, hanem a r. kath. vallás szabadsága is volt tárgyalva, Bocskai fejedelem s a vele tar­tóknak L. betű alatt ide mellékelt viszonzásaik és kivánataik tanúsít­ják J)- S ez az oka. 3- or, Hogy mind az 1608-ki k. e. 1-ső t. czikkben, mind Il-ik, Ill-ik Ferdinánd és 1-ső Lipót király hitlevele 6-ik pontjában, a nél­kül hogy akár a r. katholika akár egyik vagy másik felekezetű evan­gyéliomi vallás neveztetnék, csak általában történik egyenlően ren­delkezés a vallásügy szabadságáról. 4- er. Ezeknek következtében az 1622-ki 29-ik t. cz. 1-sŐ §-ában az rendeltetett, hogy az erdélyi fejedelemnek engedett me­gyékben, a katholika vallás szabad gyakorlata is, és az egyházi törvényhatóság békével megenged­tessék, és megmaradjon. De 5- ör. Az 1647-ki 18-ik t. czikk , mely igy szól : „Panaszkodik a katholikus rend, hogy ámbár mind az ország törvényei, mind a ki­rályi hitlevelek által az erdélyi fejedelemnek engedett hét megyé­ben „is" (quoque) a katholika vallásnak szabad gyakor­lat engedtetett, Kassa város a katholikusok ilynemű gyakor­latát még is , nem régen , megzavarta — minden további vitatási okot megszüntet. Ha vájjon ugyanis a „quoque" kifejezés nem ugyanazt jelenti-e, mit a most használt „aequeu?s nem az fejez­tetik-e most ki ezen szóval „bevett," mit azon korban, midőn a bevett és tűrt vallás közötti különböztetés a közjogi tudorok előtt szokatlan volt, a szabad vallásgyakorlat megengedésével kifejeztek? minden a dologhoz értőnek készek vagyunk bizalmi birósága elé ter­jeszteni. Minélfogva bármit hoznak is fel ezen magában a méltá­nyosságban, s a polgároknak az ország minden javadalmához egyenlő j) Lásd alább bőven az 1791-ki 26-kik törvény összehasonlításánál a különböző törvényjavaslatokkal, 9

Next

/
Thumbnails
Contents