Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

- 121 — A 3-ikra. Nem tevén észrevételt, a 4-re ellenvetik, hogy felséged a két hitvallású evangélikusok isten igéjének szolgáit papoknak (ecclesiasticoruin nomine) méltóztatott nevezni, s hogy a nemzeti zsinatokon alkotandó kánonokot változhatlanoknak kívánja, s ez által attól félnek, hogy állam fog az államban alakulni. — Készséggel elhallgatjuk azokat, mik a mi istenigéje szolgáink ellen azoknak csekélységök megmutatása végett mondatnak. elégnek tartván azt jegyezni meg, hogy ők a linczi békekötés 3-ik pontjában egyházi pásztoroknak (Ecclesiae Pastores) neveztetnek. Egyedül vallási ügyeket és egyházi fegyelmet érdeklő dolgokat tárgyalandó zsinataink soha sem fognak államot képezni az államban; mert mindig a király tudtával, s oly polgárok által fognak tartatni, kik semmi az országon kivüli akár egyházi akár világi főnek . semmiféle, annál kevésbbé esküvel szentesitett kötelékkel nincsenek alá vetve ; felséged királyi emberét felügyelés végett befogadandják; s az azokban újonnan alkotandó kánonok és szabályok csak a kir. jóváhagyáson átmenetelök után birandnak érvényességi erővel. Hogy ily zsinatok mindjárt a bécsi békekötés után, nádori pártfogás mellett Semptéi. és Zsolnán tartattak, azok meglevő határozatai bizonyítják. Vallásunk, mely hasonlóan a keresztyének közé tartozik . bevétetvén , annak az egyházi fegyelmet és beligazgatást illető kánonait megfontolni és raegerősiteni az apostoli király fényét nem kevesbiti. hanem növeli. S mivel egyik vallás a másik felett semmi urasággal vagy joggal sem birhat, a r. kath. vallás jogai ezek által nem sértetik meg. — Az ötödikre. Kifogást tesznek az iskolák szaporításának felettébb nagy szabadsága ellen, s a (falusi) iskolamesterek beállítását a megyék tetszésére kívánják bízatni, és semmi okát sem látják , hogy miért bírjunk külön censurával, kik sem külön nemzet, sem külön törvényhozó test nem vagyunk. — A tapasztalás tanitja, hogy nem lehet felettébb nagy, különösen a népnél, a gyermekek tanítása iránti gondoskodás. Segíteni kellene inkább ezen igyekezetet, nem akadályozni, ha az országot, melynek boldogsága leginkább a polgárok jó növelésétől függ, boldognak akarjuk. Miért is e pont iránt sem a tiszai kerületek, sem az országos vegyes bizottmány ülésében semmi nehézség sem emeltetett.