Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)
Előszó
- 114 egyezkedés által el nem voltak intézhetők, egyhangú egyességgel felséged legmagasabb bizalmi bírósága alá voltak terjesztve, hanem azt is: 2- or. Hogy a tárgy és a kölcsönös kötések természete szerint, az egyenlő alattvalók és polgárok közötti kérdésekben, birói Ítéletre van szükség, s e tekintetben a linczi békekötés 4-ik pontja világos szavakkal felségedet bizza meg, következőleg : 3- or. A mi szabadságunk pártolását, sértett jogaink visszaállítását a legmagasabb és legméltányosabb felségi jogok gyakorlatához tartozónak megmutattuk. De mielőtt ezen nyilatkozat felolvastatott volna, tetszett némelyeknek ismét megkísérteni ezen ügynek a felek közötti barátságos kiegyenlítését, ugy azonban, hogy előzetesen azon három ponthoz, melyekben, midőn ezen ügy elhatározása felségedre bízatott, a különbség köztünk és római katholikus polgártársaink között állott, nevezetesen az áttéréshez a római kath. vallásról valamelyik evangyéliomi vallásra, a vegyes házassági gyermekek neveléséhez, s az evangélikusok házassági ügyeinek saját egyházi székeikhez utasításához, még azok is , kik a papságban mérséklettebbeknek látszottak, amint kinek-kinek gondolkodási módja vagy szelídségi mértéke engedte, majd több, majd kevesebb pontot kívántak még adni, melyek mint mondták, a római kath. vallás elveivel összeférhetlenek; azok pedig, kik aláírták, a már felséged elé terjesztett kifogásokhoz nyilatkoztak ragaszkodni. Minek folytán mi, ámbár semmit sem szeretnénk jobban a békénél és egyetértésnél, inkább visszavonultunk a boldog siker semmi alapos reményével nem biró barátságos egyezkedés kísérletétől, semhogy a további vitában a kedélyek még nagyobb ingerültségére nyújtsunk alkalmat, s a felséged válaszában megnyugvó római katholikusokkal együtt felséged kegyelmes válaszához tovább is szilárdul ragaszkodni nyilatkoztunk. Mert felségednek a kihirdetéskor oly nagy tetszéssel fogadott kegyelmes válasza, mely az országgyűlés által kinyomatott, s több Magyarországban élő nyelvre is lefordíttatott, az egész országban, sőt csaknem egész Európában nyilvános bizonyítékot nyújtván ama kitűnő, és minden előítélettől ment igazság-szeretetéről s az emberiség jogai iránti tiszteletéről, melyekkel felséged tündöklik, sem a királyi méltósággal nem véltük összeférhetőnek, hogy a legmagasabb kijelentés által már egyszer elhatározott tárgyat vitának és különféle válságnak tegyük ki, sem ahhoz nem éreztünk magunkban jogot, hogy azoktól, melyeket felséged mint maga a linczi békekötés által rendelt