Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Hetedik könyv: Az orosz interventio

Harmadik fejezet. Az orosz interventió s a magyar kormány. 85 számokkal jelöltettek, s Hadik ezredes parancsnoksága alatt iM9. H*ju. az 1-só' tartalék-sereget alkották. Május közepe után mind bizonyosabb, mind fenyegetőbb tudósítások érkeztek az oroszok betöréséről a kormányhoz. Kétséget nem szenved, e hírek hallattára sokaknak fejében megfordult a békés kiegyenlítés szüksége; nyilvánosan mindazáltal szóba soha sem hozatott; nem mintha terrorismus némította volna el a szólásszabadságot, — miként később az osztrák kormány vasvesszeje alatt a hírlapok s nem egy politikai hitehagyott is törekedett elhitetni a világgal—; mert nem létezett még forradalom, melyben a kormány oly annvira tiszteletben tartotta volna a szólásszabadság jogát, oly annyira kerülte volna a kényszerítés, terrorismus bármi nemének használatát s mondhatni, még árnyékát is, mint a magyar kormány — ; hanem azért nem hozatott szóba a békés kiegyenlítés, mivel az valamely európai nagy hatalom közbelépte nélkül lehetetlennek látszott. Kossuth maga, miként a függetlenségi nyilatkozat alkalmával mondott beszédében kijelenté, készebb volt bár mi sorsnak menni elébe, mint ismét osztrák alattvalóvá lenni. Mások, bár mennyire óhajtatá is velők az ország veszedelme a békés kiegyenlítést, annyi sükeretlen kísérlet után részünkről, hogyan hihették volna az udvart a békére hajlandónak most, midőn az orosz interventióra magát nem csak eltökélte, hanem abban biztos kezességét is birta kényuralma megalapíthatásának ? Végzetszerűleg folytatni kellett tehát a háborút a muszka ellen is, bár mit rejtsen méhében a jövendő. Valamint pedig elhatározva volt Kossuth megvíni az b^^rű* élet-halál-harczot, úgy a nemzet erejének felköltésére is min- népfelkelés „ T ii • kihirdetése. den eszközt mozgásba tőn. Mióta a betört Jellasicsot nagy részben a felkelt népből rögtönzött sereggel sikerűit kiűzni, Róth és Philippovics 10 ezernyi hadát pedig elfogni s lefegyverzeni, Kossuthnak azóta kedvencz eszméjévé lett a népfelkelés; mint minden nagyobb veszély közeledtekor, úgy most is ügyekezett tehát azt felhasználni a haza megmentésére. A