Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)
Hetedik könyv: Az orosz interventio
32 Hetedik könyv. Az orosz interventió. 1849. Május, osztrák monarchiát, melyről a világ azt hitte, hogy őre a keleten az európai érdekeknek és súlyegyennek; de a melynek gyöngeségét ő jól ismerte, s melyet az interventió következtében egészen a maga befolyása alá esendőnek remélt. Sokat beszélt a világ akkoron a jutalomról, melyet Oroszorság, nyújtandó segélyéért kikötött volna Ausztriától. Voltak, kik azt hitték, hogy Galicziát, mások kik azt vélték, hogy Dalmácziában Cattaro kikötőt kívánta légyen segélynyújtása feltételéül. De fölösleges volt minden más jutalom; Miklós czár teljesen megelégedett azon befolyással, melyet az interventió következtében Ausztriára nyerendőnek hitt. Es ezen, kétségtelennek tartott befolyás mellett még egy más, amannál talán nem kisebb fontosságú előnyre is számított a czár, mit neki az interventió már magában is elmaradhatlan következmény gyanánt biztosított, s mi a Törökországra vonatkozó terveiben hatékony tényezőként szerepelhetett : értjük az interventió által az egész déli szláv fajra s minden más óhitűekre gyakorlandó erkölcsi hatást. E nyereményt neki eleve s még azon esetben is biztosította a magyarországi interventió, ha netalán Ausztria a háláról megfeledkezvén, befolyása alól magát kivonná s más hatásoknak engedne helyt politikájában. Az interventiónak szükségkép nevelni kellett azon tekintélyt és rokonszenvet, melyet a muszka czár különben is rég óta keresett azon szláv eredetű s óhitű népek közt, melyek Magyarország határaiban s a török tartományokban laknak. E népek közt, melyek keblében az orosz propaganda az izgatásnak, vesztegetésnek, ámításnak s fondorlatnak minden eszközeivel, titkon s a nélkül hogy azt Ausztria megakadályozni képes volt volna, oly régóta mú'ködék; melyekben az orosz propaganda emissariusai, titkos ügynökei, kik közé tartozott magának e népek papságának nagy része is, a czárt egykori megváltójok, szabadítójok gyanánt tűntették fel; melyekben részint nemzetiségi, részint vallási rokonságuknál fogva az orosz iránt különben is természetes sympathiák
