Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Hetedik könyv: Az orosz interventio

Első fejezet. Az orosz intervenció indokai. 27 „lázadás" Oroszország békéjét is fenyegeti; a független Ma- 1849. Május, gyarország, bár hosszú életre nem lehet is kilátása, Oroszországra nézve is veszélyes; mert az alapjává ló'n a Lengyelországban tervezett felkelésnek. Es hogy ezen indokolásnak még nagyobb súlyt adjanak, azt akarták elhitetni a világgal, hogy a magyar hadsereg magköve lengyelekből áll, kik abban 25—30 ezernyi emberrel vennének részt. Egy további indokul még azt is említi Nesselrode körirata, hogy a forradalom által az osztrák monarchián ejtendő' sérelem, egyszersmind sérelme lenne azon birtokállapotnak, melyet a czár szükségesnek hisz az európai siílyegyen fentartására. Már, a mi az elsőt illeti, kétséget nem szenved, hogy azon két- harmadfélezer lengyelnek, kik hadseregünkben harczoltak, czélja az volt, hogy Magyarországban saját hazájok szabadságáért harczoljanak. Nyújtott volna-e nekik e czéljokra segedelmet Magyarország, ha függetlenségét véglegesen sikerül kivívnia, bizonytalan. De ha ez valószínűnek vétetik is, alig hihető, hogy Miklós ezárt főleg lengyel tartományai békéjének megőrzése indította volna az interventiora Magyarországban. Hiszen ezt az által, ha Lengyelországot, s kivált annak déli részeit seregeivel megrakja, sokkal könnyebben s kevesebb költséggel érheti el. A második indokra nézve: való ugyan, hogy az európai állampolitikában közönségesen elfogadott tétel volt, hogy az ausztriai monarchiának létezése s nagy hatalmi állása szükséges az európai súyegyen fentartására, — s mellékesen megjegyezve, ezért tűrte Angolország is az interventiot. De úgy hisszük, Oroszország legkevesbbé volt feljogosítva, ezen érvet felhozni az interventio indokolására. Igen is, az európai kabinetek politikája, kivált az ozmán birodalom meggyöngülése óta, szükségesnek tartá az egyensúlyra, hogy egy erős szárazföldi nagyhatalom létezzék a keleten; való az is, hogy ezen erős nagy hatalmi szerepre Ausztria volt kitűzve a nyugoti hatalmak által. De vájjon mi végre s ki ellen? Nem épen azért-e, hogy a hagyományos politikája szerint dél felé ter-