Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Tizedik könyv: Szegeden

Második fejezet. A kormány s országgyűlés működése Szegeden. 383 félt pedig csak segélyezőnek tartotta, és ezen felfogás szerint 1849. Jni. bántak is egymással. Hogy, továbbá, az oroszok e felett még a miatt is igen komolyan nehezteltek az osztrákokra, hogy ezek vagy épen nem, vagy igen roszul teljesítették a szerződésben elvállalt ama kötelezettségöket, hogy az orosz hadsereg élelmezéséről az osztrák kormány fog gondoskodni. Paskevics, ezen kikötés ellenére, csak betörése után egy hónapra, midőn seregével Hatvan táján járt, kapta az osztrákoktól az első élelmi szállitmányt; de az is oly csekély mennyiségben, s oly elromlott állapotban érkezett táborába, hogy annak hasznát sem vehetvén, továbbra is galicziai élelemtáraiból lőn kénytelen beszállíttatni seregének élelmét. Ezen iratokból is kitűnik azonban, hogy a versenygés, neheztelés, meghasonlás, bár csak a mondott okból származó, de komoly volt légyen a két táborban. A magyar kormány csak a meghasonlás létezéséről, de annak valódi okairól nem lévén értesülve, s azokat nem is gyaníthatván: mi volt térmeszetesb mint, hogy az orosznak tudva lévő terjeszkedési vágyairól a délkelet felé, e meghasonlást politikai okokból származtassa. Európa viszonyai ez időben oly kedvezők voltak az orosz tervek létesítésére, hogy egyátaljában nem volt képtelenség feltenni, miképen Miklós czár megjöttnek látta az időt, foganatba venni állampolitikájának egyik fő irányelvét, a Keletnek meghódoltatását. Es bizonyára ez most hasonlíthatatlanul könnyebben sikerülhetett volna neki, mint néhány évvel utóbb, midőn azt valóban megkísértette. A magyar kormány, midőn tapasztalá, hogy az oroszok a merre csak járnak, a nép iránt mindenütt épen oly kíméletesek, mint a mily kegyetlenek s mondhatni embertelenek az osztrákok ; midőn értesűle, hogy az orosz tiszti kar a magyar hadi foglyok iránt ép oly nagylelkűleg, sőt majdnem barátságosan viseli magát, mint a mennyire éreztetik azokkal nemtelen boszújokat az osztrákok; midőn a Chruleffel folytatott alkudozásnak — melynek indokait nem tudhatá, irományaiban olvasá, mikép a magyar hadi tiszteknek az ajánl-