Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Tizedik könyv: Szegeden

Második fejezet. A kormáLy s országgyűlés működése Szegeden. 379 Kossuth jellemén s egyéniségén ; erélyesebbé sem tette volna 1849. Jpi. tehát hatalomgyakorlatát. Hiszen Szemere, miként idézett leveléből látjuk, maga megvallja, hogy a dictatori hatalmat Kossuth, bár a czím nélkül, eddig is gyakorlá; s azt erélyesebben, mi egyedül volt lényeges, a czímmel sem tudta s fogta volna gyakorolni. így állván pedig a dolgok, bizonyára nem csak fölösleges, de ártalmas is lett volna most olyféle változást hozni be a kormányban, melynek, feltéve, hogy bukásunk még továbbra halad, csak az lett volna következése, hogy a Kossuth gyöngeségét számos tapasztalatai után jól ismerő Görgey azon látványt szerezze a nemzetnek s a világnak: miként tud egy makacs, pártos tábornok daczolni egy gyönge jellemű dictator erélytelen hatalmával. Ez volt az oka, hogy a többi miniszterek, kikkel Szemere, nem ugyan nyiltan, de kémlőleg, közié a dictatorság eszméjét, azt felkarolni nem voltak hajlandók. Egyébiránt, Szemerét magát is sikerűit Kossuthnak, miként elébb, ugy most is reávenni miniszteri tárczájának további vitelére. Minthogy a minisztérium Kossuth kivánatára, a fővezér- A fővezérlet . i-i i • • i kérdése. letet az ő kezébe adnia nem hajolt, az altiszai seregnek tényleg Perczel volt a fővezére, mert Mészáros és Dembinski már néhány nap óta távoztak a seregtől. Már a turai csata után, midőn hadaink Nagy-Kátára, onnan Abonyba visszatértek, heves vita támadt egy részről Mészáros és Dembinski, másról Perczel között. Amazok a vaspálya-vonalt, hogy Haynaut Pest vidékén mennél tovább letartóztassák, oly hosszan szándékoztak tartani, mint csak lehetséges. Perczelnek azonban más tervei voltak, s a fővezérek akaratának ellenszegült. Még hevesebb lett a viszály e felett a következő napokban, midőn a fővezérek a hadügyminisztérium által értesíttettek, hogy a bács-bánsági seregek Szegedhez parancsoltattak fel az ott készült sánczok védelmére. Mészáros ennél fogva, hogy ama hadaknak mennél több időt szerezzen a felvonulásra, Perczelnek határozott parancsul adta ki, hogy serege egy részével Czeglédre menjen, s onnan a Kecskemét felé nyomuló osztrák