Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Tizedik könyv: Szegeden

360 Tizedik könyv. Szegeden. 1849. Jni. vájjon a szerb és román nemzőt egyházilag egyesülve maradjon-e vagy külön váljon egymástól? 10. Az ó-hitűek egyházai és iskolái mind azon előnyökben részestílnek, melyeket az állam a többi vallásbeliek egyházainak és iskoláinak engedményez. 11. Az ó-hitűek önmagok igazgatják s kezelik egyházi és iskolai alapítványaikat. 12. Az ó-hittí egyházbeliek számára a budapesti egyetemnél theologiai tanítókar alapíttatik. 13. A kinevezések mindennemű' hivatalokra és méltóságokra egyedül érdem és képesség szerint történnek, minden tekintet nélkül a nemzetiségre és vallásra. 14. A kormány felhatalmaztatik s illetőleg köteleztetik e törvényben kifejezett elveket foganatba venni. 15. A kormány felhatalmaztatik s megbízatik különösen a tekintetben, hogy a szerbek és románok méltányos kivánatait meghallgatván, minden alapos sérelmeiket megszűntesse, akár saját hatalma, akár a nemzeti gyűlés elébe terjesztendő törvényjavaslat által. 16. Végre a kormány teljes hatalommal ruháztatik fel a nemzet nevében amnestiát adni mind azoknak, kik a meghatározandó idő alatt a fegyvert leteszik s a nemzeti függetlenségre hitet tesznek le." E szabadelvű törvény gyökeresen megoldotta a nemzetiségi kérdést: minden nemzetiségnek teljes szabadságot biztosítván természetes kifejlődésére, a nélkül hogy az ország politikai egységén csorbát ütött volna. A nemzetiségi törvénynél nem kisebb dicsőségére válik a szegedi képviselőháznak, egy másik, amavval egy napon, s egyhangúlag megalkotott törvény, az, mely a zsidóknak a keresztényekkel mindenben egyenlő polgári s politikai jogokat biztosít. Kossuth Mi alatt a képviselők ezen üdves, de, szerencsétlensébtXekvései& günkre, későn alkotott törvényekkel foglalkodának, Kossuth, szegeden. m\^tai Szegedre érkezett, különféle, azonban mind oda irányzó