Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Tizedik könyv: Szegeden

MÁSODIK FEJEZET. A kormány s országgyűlés működése Szegeden. Midőn Kossuth, jul. 12-kén Szegedre bevonult, s az őt nagy lelkesedéssel fogadott polgárság előtt mondott beszédében, mint említők, a titok fátyolát, mely a kormány s Görgey közt kitört meghasonlást a közönség szemei elől eddig elrejté, némileg föllebbentette: mondhatatlan aggály és levertség fogta el a közönség, kivált a jelenvolt képviselők keblét. E viszály még azon, különben is csekély, reménytől is megfosztá őket, hogy egyesülendő hadseregeinknek talán még sikerülhetne, daczára az ellenség roppant számának, megmenr teni a hazát. Es az aggodalmakat, melyek az ekként köztudomásra jutott viszály miatt támadtak, nem kevéssé nevelte az, hogy Görgey hadseregéről, melynek szerencsés működésétől láták pedig függni ügyünk sorsát, még július második tizedében is senki, maga a kormány sem tudott semmi bizonyost; s e bizonytalanságban különféle, több aggasztó mint reményre derítő, kósza hirek szárnyaiának, melyek szerint majd az mondatott, hogy Görgey serege szétveretett; majd megint, hogy győzött ugyan, de a muszkákkal alkura lépett stb. A képviselők, kik Pestről egyenesen Szegedre utaztak, eleinte csak mintegy százan lévén, alig várhaták többi társaik összegyűltét, hogy ülést tarthassanak s a kormányt a haza