Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Tizedik könyv: Szegeden

350 Tizedik könyv. Szegeden. 1849. Jai. geszthelyi győzedelem hírére felzendült, hadainak útját állja. Az oroszok magok holtak és sebesekben 103 főre teszik veszteségöket e csatában. A mieinknek, fedett helyzetűkben egy halottja sem, sebesűltj.e is csak egy volt. E győzedelem nem igen sokat változtatott ugyan hadseregünk általános helyzetének veszélyességén; mindazáltal annak legközelebbi mozdulataira nézve két igen jelentékeny előnyt eredményezett. Ezek egyike az volt, hogy a sereg nyugton kelhessen át a Tiszán; mert Görgey, mióta az oroszokat Tisza-Füreden tudta lenni, tovább nem maradhatott a Hernádnál, s mihelyt 28-kán táborába visszaérkezett, ezt azonnal Tokajba indítá s a Tiszán még azon éjjen átkelvén, s a hidat maga után elrontatván, Nyíregyháza felé folytatta menetét. A másik előny a hadsereg további menetére vonatkozott. Paskevics ugyanis, ki e napon 2-dik és 3-dik hadtestét pontosította össze s 29-kén azonnal Debreczenbe szándékozott indulni, hogy annak táján Görgeyt elfoghassa, a geszthelyi csata szerencsétlen kimeneteléről értesülvén, aggódni kezdett, nehogy Görgey egyenként támadja meg és tegye tönkre Grabbe e's Sacken tábornokok hadosztályait; vagy, mi reá nézve még érzékenyebb csapás leend vala, Kassa felé nyomuljon, s őt élelemszállitmányaitól s közlekedésétől Galicziával elvágja elébbi tervét, mely szerint hadait Debreczenbe indítani szándékozott, egészen megváltoztatta. Először is, a Poroszló és Tisza-Füred közt létező hidat, ezen, még száraz időben is sok nehézségekkel járó átkelési vonalról Csegére tette át. Azután pedig, jul. 30-kán, a 2-dik hadtestet a Tisza jobb partjára vonván vissza Csátra indította, szándéka lévén, mielőtt Debreczen felé indulna, Görgeyt kiűzni a Hernád mögötti állásából. A 2-dik hadtest Csátról Miskolczra folytatá menetét, s CseodajefF is rendeletet vőn ott vele egyesülni s Görgeyt megtámadni. Tudjuk azonban, hogy ő e napon már Nyíregyházán volt seregével, s onnan nem is késett tovább folytatni menetét. Paskevics csak 30-kán értesült Görgey e mozdulatáról; seregeit nyomban visszaindította ugyan a Tisza bal partjára,