Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

316 Kileuczedik könyv. A harcz július közepéig. 1849. Jni. írt válaszában tudtára adván, újra ösztönzé őt, küldene mennél elébb valamely jelentékeny ajándékot Omer basához. Ha, úgymond, e terve sikerül, akkor neki is lehetségessé válandik hadaival kimenni a Bánságba. Mi a fó'vezérletet illeti: ő azt csak azon esetben volna hajlandó átvenni, ha az országgyűlés őt két hónapra dictatori hatalommal ruházza fel; nem kéri ezt több időre, mert, úgymond, meg van győződve, hogy ama feltétel alatt ennyi elégséges lesz arra, hogy a magyar földet minden ellenségeitől megtisztítsa. — Valóban, megfoghatatlanul vérmes remény egy ily tapasztalt vezérben! — annál meglepőbb, hogy Erdélyt, hol valóban dictatori hatalmat gyakorlott, három hét leforgása előtt végkép elvesztette. De mielőtt akár Bemnek e tervezett hadjáratát Oláhországba, akár Lüdersnek, mint mondók, Szeben felé megkezdett előnyomulását elbeszélnők, Magyarországba kell ismét visszatérnünk, hogy lássuk, ( mit mívelt, merre járt ott fő hadseregünk, miután Komáromból elvonult; mit tőn s hol ütötte fel székhelyét a kormány, midőn azt a Buda felé közelgő osztrák sereg a fővárosból kiriasztotta.