Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)
Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból
Ötödik fejezet. Az erdélyi e9eme"nyek jnlius közepéig. 301 gyalui dandárra, az ellenségen keresztül törni tökéllek el 1849. Jm. magokat. Az ifjú Vasváry Pál, a Rákóczy-csapat őrnagya, a a had parancsnoka, ki a mult évi márcziusban oly híressé lett Pesten népgyűlési szónoklataival, a tapasztaltabb Buzgó László századosnak, ki elébb a cs. kir. hadseregben szolgált vala, engedé át a vezényletet. A derék Buzgónak sikerűit is végre, bár nagy áldozattal, magát keresztül vágnia; de Vasváry a hegyek közt hagyta 26 éves életét. Miként Kó'váry tudósit Teleki Blanka grófhölgy, a jeles honleány, az ifjú szabadsághős testét, a harcz viharának elvonulta után, kiváltván, családi sírboltjába tétette örök nyugalomra. „Ez órától, úgymond Kőváry, a magyarok Jank ellenében folyvást védelmi állásban maradtak; a románok is beérték a requirálás babéraival. Csendesen nézték a bekövetkezett események lefolyását. Sok leégett falu és város siratja e felkelést. .. Jutalmul a felkelt nép kereszteket kapott... Vezére Jank egyelőre szóbeli kitüntetésekben részesült, s miután vágyait el nem érte, a forradalom után szelíd őrültségbe esett; ... most a népnek, mely akkor bálványozá, kegyelet helyett szánalma van számára." De nem csak azon meggyőződés, hogy e guerillákként majd összecsoportozó, majd havasaik hozzáférhetlen rengetegeibe vonuló hegyi nép ellen lehetetlen rendes háborút folytatni, vetett részünkről véget minden további hadjáratnak az oláhok ellen; ennek oka még inkább abban feküdt, hogy más felé nagyobb szükségünk volt a hadakra: az oroszok, Paskevics főhadseregével egy időben, Erdélybe is betörtek. Bem mióta arról értesült, hogy a muszka hadak Moldvában és Oláhországban öszpontosíttatnak s betörésre készülnek, nem szűnt meg ösztönözni Kossuthot, küldene Konstantinápolyba követséget; Omer basát pedig, az Oláhországban lévő török hadak vezérét, jelentékenyebb ajándékokkal megvesztegetve, ügyekeznék arra birni, hogy szegüljön ellen az osztrák és muszka hadak betörésének Erdélybe. A követküldés Kossuthnak különben is szándokában volt, s Beöthy Ödön