Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

Harmadik fejezet. A Győr é.s Komárom törüli harczok. 259 kinevezett, hanem „tiszti kara által választott vezérnek" tartá M. JUK és czimezé magát. így írt alá némely okleveleket is, melyekről alább szólandunk. Klapka és Nagy-Sándor, midőn jul. 5-kén Pestről a kor- Görgey a , 11/1 T7- / i • -iiii i kormány ren many rendeletével Komaromba visszaindultak, becsületsza- aeieteit az vokat adták a kormányzónak, miképen minden erei őket reá- 0SZP°nt0slJ 7 r J tást illetőleg fordítandják, hogy a sereg a rendeletek szerint mennél elébb ismét elveti, levezettessék. Görgey tehát ezen rendeletnek e két tábornok ellenére egyenesen ellene nem szegülhetvén, azt más módon ügyekezett kijátszani, erősen el lévén tökélve, annak nem engedelmeskedni úgy, mikép a kormány óhajtá, hogy t. i. seregét a tiszai seregekkel egyesítse, s ott más fővezér parancsa alá álljon. Klapkát és Nagy-Sándort kivéve, valamenynyi hadtestparancsnok, sőt a törzstisztek is, kik jobbára tőle nyerték rangjokat, madjnem kivétel nélkül föltétlenül engedelmeskedtek akaratjának. Előre is tudhatá tehát, hogy hadi tanács határozata alá bocsátván a sereg jövendő mozdulatait, az említett két tábornok ellenében az ő véleménye fog többséget nyerni, minek következtében ezek is kénytelenek lesznek megnyugodni a hadi tanács határozatában. Görgey tehát jul. 6 kára nagy hadi tanácsot hirdetett. „Miután Görgey nézeteit a háború valószínű menete iránt előadta, — úgymond a szemtanú Klapka — azon meggyőződését fejezte ki, hogy a csatatérnek a Duna jobb partján kell maradnia, nehogy seregeink a Tisza és Alduna elszegényedett síkjain az ellenség egyesűit túlnyomó ereje által elnyomassanak. A Balaton vidékét tűzte ki a hadmunkálatok középpontja gyanánt, honnan a háborút egy vitéz, jó hangulatú nép kebelében s a hadviselésre alkalmas földeken szerencsével folytatni s hosszú időre kitartani lehetne. Reményét fejezé ki, hogy ez esetben a lőszerek hiányát Németújhelyből és Gratzből lehetend kipótolni. S végre állitá, hogy ott azon kellemes helyzetben leend a sereg, miszerint csak valóságos és természetes ellenségeink, az osztrákok ellen fog a harczra kényszeríttetni. Az ő véleménye tehát, melyhez a hadi tanács 17"