Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

Harma<lik fejezet. A Győr e"s Komárom körüli liarczok. 227 mivel Csanak mellett az ellenség egy más osztálya közeledett i849. Jun. felé, melylyel hátrálásában némi ágyúzást is folytatott. Görgey, mint mondók, 28-ka reggelén Tatáról Győrbe ment. Pöltenbergtó'l itt a hadtest felállításáról értesíttetvén, azonnal Liptay dandárához Szemerére indult, ez lévén a legfontosabb pont a sereg visszavonulhatásának biztosítása tekintetében. De már útközben hírt vett, hogy Liptay Szabadhegyre hátrál: «ő tehát, nehogy a városban az egész hadtest körtilfogassék, Pöltenbergnek nyomban parancsot külde,hogy a városból Gönyó' felé hátráljon; s maga is a sereghez sietett, a vezérletet személyesen átveendő. Délután négy óra tájban két osztályban kezdődött meg a hátrálás Gönyő felé. A hátvédet maga Görgey képezte az egész lovassággal. Az ellenség őt nem üldözte nagyobb erélylyel, mert miután a városba minden oldalról betolakodott dandárok összekeveredtek, huzamosb időre volt szükségök, hogy ismét rendbe szedessenek. Hátráló seregünk este a 2-dik hadtestet, mely két nap alatt Gutáról elébb Érsekújvárra, onnan Komáromba s végre Gönyőre tiz mérföldet gyalogolt, felette elfáradva, a 8-dik hadtest kiküldött zászlóaljait pedig Szt.Iványon találta; honnan aztán más nap hajnalban minden osztályok Ácsra hátráltak. Veszteségünk holtak és sebesültekben mintegy százra, foglyokban negyedfél százra emelkedett. „Bár mily jók voltak is az intézkedések Haynau részéről a város megtámadására, úgymond Rüstow, meg kell mégis vallani, hogy ez nem volt nagy mesterség az osztrákok túlnyomó ereje mellett, mi, ha roszak voltak volna is az intézkedések, elég hatalmas volt czélját érni. Haynau érdeme abból állott, hogy ő e nagy túlerőt meglepőleg pontosította össze a Duna jobb partján; hogy ő magát Görgey támadásai által az alsó Vágnál az öszpontosításban sem zavartatni, sem attól elfordíttatni nem engedte; sőt e támadást is felhasználta a magyarok tévedésben tartására a maga fekvése és szándékai fölött. A magyarokat azonban nagy gáncs terheli, hogy mago15*