Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

Harmadik fejezet. A Győr és Komárom körüli harczok. 225 városokból Bátra húzódjék. Maga a fővezér, a szinte Tatán 1849. Jnn. időző Klapkával Győrbe indult. Pöltenberg 28-kán reggel látván a város felé minden oldalról fél körben közeledő roppant ellenséges hadsereget, egyelőre is meggyőződött, hogy az igen terjedelmes sánczokat, melyek legalább is 40 ezer ember befogadására készültek, a maga csekély erejével nem fogja megtarthatni; mindazáltal eltökélé magát, hogy azokat, mig csak lehet, megvédi. A harczot reggeli kilencz óra tájban Schlick hadteste a Dunaág két partján Révfalu és Sziget külvárosoknál, Wohlgemuth hadteste pedig Újvárosnál, a Rába és Rábcza közt kezdette meg. Schlick hadai amott, kivált Szigetnél igen heves tűzzel fogadtattak a sánczokból. Emitt Benedek, ki Kossuthtal állott szemben, ennek lovasságát, mely a várostól félórányira volt felállítva, visszaűzvén, mind inkább közeiedék a sánczok felé, melyek ezen oldalon nagyon hézagosan valának még elkészülve. E miatt Kossuth nem is lőn képes azt sokáig tartani. Fél órai harcz után látván, hogy a hézagokon betolakodó Benedek őt mármár hátmögül fenyegeti, az abdai híd pallózatát felszedetvén, a többi részeit felgyújtatván, kis hadát a külvárosba vonta vissza. Itt azonban sokáig nagy vitézséggel tartá magát. Benedek az abdai hidat, melynek tüze eloltatott, hamar ismét használható állapotba helyezte, s új fekvésébe is követte Kossuthot, de itt oly vitéz ellentállásra talált, hogy segélyre lőn szüksége. Wohlgemuth egy újabb dandárt küldött támogatására. De így megerősödve sem nyerhetett semmi előnyt Kossuth két vitéz zászlóalja ellen. Benedek most több üteget nyert segédeimül, melyeket Hertzinger tábornok az egész gránátos hadosztálylyal követett. Mind hasztalan. Kossuth lovassága, melyet a külváros egy nyilt pontján rohamra küldött, visszavettetett ugyan az ellenség sokkal nagyobb számú lovasságától; ő maga mindazáltal hősiesen tartá magát a roppant erő ellen is két zászlóaljával. Végre Schlick, ki, mint mondók, a Dunaág két partján intézé Horváth M. A függetlenségi harcz tört. 111. 15