Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)
Hetedik könyv: Az orosz interventio
Első fejezet. Az orosz interventio indokai. 7 fogadni a danaidák oly készséges, de következményeiben oly >8»a. Aprü. veszélyessé válható ajándokát. Az utasításból pedig, melyet a szentpétervári futár Lüdersnek hozott, világosan kitűnik, hogy az orosz kormány kapott az alkalmon, s maga ügyekszik Ausztriát berántani tett ajánlatának elfogadására. S hogy meggyőzze az olmützi udvart, miképen ajánlata teljesen önzetlen, s reábirja ó't, hogy a mi Erdélyben, egyedül az osztrák hadi parancsnok kérelmére, kicsinyben történik, azt ezen udvar nagyban is engedje megtörténni, mihelyt szükségét érzi, Magyarországban is: meghagyja Lüdersnek, hogy mihelyt nyújtandó segélye Erdélyben feleslegessé válandik, azonnal vonja vissza hadait Oláhországba. És valóban, Ausztriának volt is oka félnie, s a maga függetlensége, nagyhatalmi tekintélye s becsülete nem különben mint az európai súlyegyen tekintetében miért vonakodnia, elfogadni a színleg oly nagylelkű önzetlenséggel tett ajánlatot. S nem csoda, hogy bár azt elvileg, vég szükség esetére, nem utasította is vissza, tényleges elfogadásától önmaga is borzadozott. Nem csoda, hogy a miniszteri tanácsgyüléseken, april elejétől fogva, midőn egy részről Windischgratztől mind sürgetőbb kérelmek érkeztek Olmützbe a magyarországi hadsereg szaporítása iránt; más részről pedig az Erdélyben fegyverei becsületén ejtett csorbát kiköszörülni égő orosz czár nyomása is mind érezhetőbbé lett, — oly heves viták folytak a kérdés felett; s hogy Stadion elnökminiszter, ki az interventio elfogadását Ausztria becsülete s tekintélye sírjának tekintette, azt folyton egész elhatározottsággal ellenzé s végre, midőn annak többé ellent nem állhatott, szégyenében s bújában megtébolyodva, hagyta el april 12-kén a miniszteri tanács teremét. Midőn a magyar hadak újabb győzedelmei következtében Szolnoknál, Bácskában, Erdélyben s az Eger-pesti vonalon, Windischgrátznek bár elferdített az ügyek állapotát szépítő híreiből Olmützben azt kezdék sejteni, hogy a Magyarországban létező császári hadak, s azoknak szerb, oláh és szász