Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)
Nyolczadik könyv: Az orosz hadak betörését közvetlen megelözött események
98 Nyolczadik könyv. Az orosz betörés előtti események. 1849. Május, bűnvádi új törvénykönyv nem készült el, azoknak kidolgozásáig, a leirt mód szerint, csak ideiglenesen alakíttatnak. Szóba jött a minisztérium tanácsában egy törlesztő szék felállítása is; mivel azonban a vélemények többsége odajárult, hogy e szék hatásköre csak az esküttszékekre terjesztessék ki, emezeknek átalános felállításáig az is elhalasztatott. Ellenben a kegyelmezési jog gyakorlatára, nehogy a körül önkénynek és személyes részrehajlásnak legyen befolyása, az igazságügyi miniszter elnöklete alatt működendő öt tagból álló bíróság neveztetett ki. Az osztrák kormány s a haza és nemzet egyéb ellenségei közzé tett nyilatkozataikban azzal vádolták az ideiglenes magyar kormányt, hogy terrorismus által tolta a nemzet nyakára a forradalmat, s politikai véleménykülönbség miatt számtalanokat ítéltetett el. Mily alaptalan azonban e vád, nyilván kitűnik az úgynevezett vésztörvényszékek intézetéből és eljárásából. A történelem érdekében van ennél fogva e tárgyról bővebben szólani. A vésztör- Fentebb említők, miképen a kormány az 1848-ki márvényszekek. czms ^s aprüban kiütött ráczlázadás kezdetén, annak elnyomása végett, az alvidéken, a megyei és városi hatóságok kebelében rögtön itélő biróságokat állított fel. Ezen biróságok utóbb, a zavarok terjedte vei, az ország több más vidékeire is kiterjesztettek. Tagadni nem lehet ugyan, hogy e biróságok körül utóbb, kivált miután az első minisztérium lemondott, s az osztrák seregek bevonultával a haza ügyei mindinkább bonyolódtak, több rendetlenség történt. Azon vádat mindazáltal , nem lehet ellenök emelni, hogy igazságtalan ítéleteket hoztak volna; mert ezen bíróságoknál mind az öt biró egyező ítélete kívántatván a halálos Ítélet kimondására: feltenni sem lehet, hogy az előfordult esetekben öt biró lelkiösmerete ellen itélt légyen; sőt azok inkább talán lágyság mint túlszigor miatt valának vádolhatók. Forradalmi időkben azok, kik a nemzet által a kormányhatalommal felruháztatnak, a politikai véleménykülönbségeket nem nézhetik a nemzeti ügy kára nélkül