Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Nyolczadik könyv: Az orosz hadak betörését közvetlen megelözött események

<?3 ELSŐ FEJEZET. Belviszonyok polgári s politikai tekintetben. Bár az orosz interventió, a mondottak szerint, már april 18*9. u első felében határozattá vált az osztrák és orosz kormány között: az orosz hadseregek csak június közepén törtek be nagyobb tömegekben az országba, s kezdték meg itt részint önállólag, részint kapcsolatban az osztrák hadakkal, működéseiket. Mik voltak légyen e késedelem okai, alább alkalmasabban, több összefüggéssel fogjuk elbeszélhetni. Itt azokat szükség előadnunk, mik e körülbelül két hónapi időszak folytában, azon már érintett előkészületeken kívül, melyek az orosz interventióra s általában a hadviselés folytatására vonatkozának, belviszonyaink tekintetében történtek. Komárom felmentésével az ostrom alól s a császáriak visszavonultával a határszélekre, az ország nagyobb részében mintegy hat hétre elnémult a harczok zaja. Még csak Buda, Arad és Temesvár ostromainál, s miután a két első megvétetett, az utolsónál bömböltek az ágyuk; ezen kivül pedig csak a Sajkás-kerületbe szorított szerb lázadás maradványai, s Erdélyben a havasok közé menekült Janku oláh csapatai ellen folyt némileg a háború. A kormány e szünetet, ama készületek mellett, miket a minden valószínűségek szerint nem sokára még nagyobb mérvben megújulandó élethalál-harczra tett, lehetőleg felhasználni ügyekezett a béke műveire. E te-