Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

Második fejezet. A bács-bánsági háború hadaink kivonultáig. 79 egészen a császáriak hatalma alatt állott, kivéve talán az 1848- Novegyetlen Szászkabányát, mely még mindig érezte a közel A tóűS%i t> i i » • T-I 17 ° ° megyék állalekvő, hősies Fehértemplom hatalmának befolyását. Legépebb pota. volt a hadaink által jobbára fedett Torontál, melynek csak széleit háborgatták a császáriak s felkelt szerbek. Temes ellenben szétdarabolt állapotban létezett. Maros melléki részén a knézi, lippai és új-aradi szerencsétlen csaták a népet elcsüggesztették, hangulatát mindinkább megrontották, a törvény tekintélyét megcsökkenték. Egy részről a verseczi magyar tábor, másról a temesvári őrség portyázásai közben a nép nem tudta, melyik félnek engedelmeskedjék. Ha ma az egyiknek hódolt, másnap az ellenfél büntető kezét érzi vala nyakán. A megyei bizottmány e zavarok közt is fentartá ugyan magát; de az összeköttetés szakadozottsága miatt székhelyét folyton változtatni kénytelen, majd Verseczen, majd Lippán, majd Új-Aradon s Német-Sz.-Péteren tartotta üléseit. A tisztviselők nagy része bujdosva, a várbeli dzsidásoktól üldöztetve folytatá terhes hivatalkodását. De napról napra szaporodott azon tisztviselők száma is, kik kerületeik s járásaikból kiszoríttatván, javaikat elvesztvén, fő salbirákból honvédtisztekké lettek. A falusi jegyzők, csaknem kivétel nélkül alkotmányos érzelmű, hazafias szellemű egyének, legkínosabb helyzetben valának. Családapák, szegények, többen öregek is lévén, állomásaikról nem távozhattak. A megye tőlök engedelmességet kívánt rendeletei iránt; a község minden felmerült bajokért őket okozta; a barangoló várbeliek fogdosták s Temesvárra hurczolták őket. Az oláhok, a katonaság által izgattatván, pártolásában elbizakodván, a földesurak birtokaiban pusztításokat, föld- s jószágfoglalásokat követtek el; sok helytt a zsidó kalmárokkal is éreztették rablóvágyokat. Szécsány, Kétfél, Féregykáz, Füskút, Murány, Knéz s több más helyek durva kihágások és rablások szinterévé lettek a várbeliek pártolása alatt. A rendbontás, erőszak, rablás mételye néhol még a német községekre is átragadt. Német-Remetén, a Laczkovics család bír-