Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

76 Negyedik könyv. A háború kezdete Budapest megszálltáig. m8- Nov- czok fordulatainál kerestek búvó helyet, honnan csak a következő éjen szabadulhattak ki. A valóságos veszteség, ezeknek visszatérte után még mindig 51 emberre ment. Köztök volt Zikkó is, a 30-dik honvédzászlóalj őrnagya. E merénylet miatt Máriássy utóbb sokfélekép gáncsoltatott, hogy az eró'dítések kellő ismerete nélkül, egyedül csak a bástyákat állítólag jól ismert s kalauzul ajánlkozott Don Miguel ezredbeli közvitézek vezetésében bizakodva, s felette hiányos készülettel indult meg a merényletre, mely annyi vitézeink életébe került. Felmelegíttettek ez alkalommal minden elébb elkövetett hibái is; különösen az, hogy minap Új-Aradnak elhirtelenkedett kiürítése által az ellenségnek alkalmat nyújtott magát élelmi szerekkel ellátnia, mi nélkül ez már kiéheztetett volna. Mindez végkép megsemmisítette Máriássyban a sereg bizodalmát. A várbeliek a város bombázásával álltak boszút háborgattatásukért. A magyar tábornak azonban még egy súlyos csapást kell vala szenvednie, mielőtt Máriássynak szintoly szerencsétlen, mint könnyelmű vezérletétől megszabadult. Deczember 14-kén Erdélyből hatszáz dragonyos és végvidéki gyalogság érkezett Lippa alá, s az ott talált csekély őrségünket Radnára szorította át. Ugyanakkor Leiningen tábornok mintegy másfél ezernyi rendes katonasággal s 16 ágyúval indult ki Temesvárról s az útjában felkeltett három négy ezernyi oláhsággal Hidegkuton állapodott meg, hol aztán a Lippát megvett hadosztálylyal egyesült. Czélja Aradvárnak újabb ellátása volt élelmi szerekkel, mikben az már megint oly szükséget kezd vala szenvedni, hogy néhány nap óta lóhusra szorult. Leiningen nagy mennyiségű eleséget is hozott magával. Közeledtének hírére Máriássy az Ó-Arad védelmére hátrahagyott békési nemzétőrségen kivül, egész seregét a Maros balpartjára átszállítván, Sz.-Miklósnál állitá harczrendbe. Az ellenség nem sokáig váratott magára s oly élénk tüzelést kezdett a helység mellett felhányt sánczokra, hogy azt az ott felállított székely zászlóalj ki nem állhatván, meg-