Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

Első fejezet. A közhangulat. Békekisérlet. Hadi készületek. 53 ismeri Magyarországot, mint az osztrák birodalom egy alkotó 18t8- 0kt­részét; és azért, ha a küldöttnek valamely közlése volna az angol kormányhoz, a Nagy-Britannia és Magyarország közt kötendő kereskedelmi szerződésre nézve, az csak báró Kol­ler, az osztrák császárnak képviselője által történhetnék meg." Hijában válaszolt erre felvilágosítólag Szalay, decz. 15-kén Palmerstonhoz irt levelében; hijában fejté meg neki, mikép ő Koller által, ki egy, Magyarországgal nyilt háborúban lévő osztrák minisztériumtól vette megbízását, az angol kormány­nyal nem léphet összeköttetésbe; hijában idézte neki az 1790-ki 10-dik törvényczikket, melyben Magyarország füg­getlen kormánya s önálló státusléte világos szavakban bizto­síttatik : az angol kabinet választ sem adott többé levelére. S így azon kormány is, mely a mult századokban lefolyt for­radalmak alkalmával nem egyszer maga kezeskedett a ma­gyar alkotmány biztosításáért, most a megkezdett harcz kimenetelétől függesztette fel Magyarország állami független­ségének elismerését. Szalay, az angol kormánytól ekként elutasíttatván, az épen Londonban időző Guizot, volt franczia miniszter által, kivel régibb ismeretségben állott vala, szándékozott megkí­sérteni, tehetne-e még valamit a foreign office-ná]. Őt is felke­reste tehát. De „újra tapasztaltam, — irá deczember 21-kén Telekinek Párisba — hogy keservesen lakolunk hanyagsá­gunkért, mely forradalmunk első hónapjaiban az európai saj­tót alig-alig juttatta eszünkbe. Szerencsém volt újra hallani mindazon alaptalan vádakat, melyek itt épen oly stereotypek, mint Franczia- s Németországban és Belgiumban. Említette, hogy a race-ok aristokratiája ma már nem igen járja; hogy a tótokat miért nyomjuk el? stb. Fejtegettem előtte, hogy mindezen vádak nyomorú koholmányok; hogy azon gya­lázatos eljárásnak, melyhez a reactio irányunkban folya­modott, a históriában nincs párja stb. Előadásom figyelmet gerjesztett benne." S végre is csak egy tanács lett a lá­togatás eredménye, mely így hangzott a doctrinairek nagy

Next

/
Thumbnails
Contents