Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza

560 Hatodik könyv. A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza. 1849. Máj. tói, mint óhajtá; sőt néhányan közölök, mint Damjanics, Nagy-Sándor s mások azt, mint a nemzet képviselőinek ha­tározatát, hazafiúi megnyugvással fogadták. Ezek hadtestei­ben pedig egyátaljában nem birt oly befolyással, mint a maga VH-dik hadtestében. Katonai összeesküvés tehát egy brumaire 18-kai csíny végrehajtására, ily körülmények közt nem Ígér­hetett sükert; minek következtében nem maradt más válasz­tása, mint fondorlathoz nyúlni, evvel kisérteni meg boszú­indulata kielégítését. A hadügyminiszteri tárcza ajánlatát jó viznek látá mal­mára: annak birtoka hatalmát tetemesen nevelheté, egy részről eldöntő befolyást adván neki a hadviselés minden ágaira s azon seregekre s vezérekre is, melyek és kik az or­szág más vidékein s Erdélyben tőle eddigelé függetlenül mű­ködének; más részről alkalmat nyújtván neki az országgyű­lésen magának pártot szerezni, s különösen a békepárttal szorosabb viszonyba lépni. Elhatározta tehát magát, hogy, mit sem gondolva az esküvel, melyet a tárcza átvételekor a függetlenségi nyilatkozat fentartására mondani kellend, a hadügyminiszterséget elfogadja, úgy azonban, hogy a mellett a fővezérséget is, nem mint Kossuth gondolá, Komárom fel­mentéséig, megkezdett hadjárata végéig, hanem mindigre megtartandja. Majd talál, — úgy gondolá — vagy ha magától nem ajánlkozik, teremt okot, melynél fogva a fővezérletet kezeiben továbbra is biztosítsa. Előleg csak azon feltételt kö­tötte a tárcza elfogadásához, hogy a háború stratégiai inté­zése ezentúl mindenütt egyedül a hadügyminisztériumtól függjön. Es mivel tervezett fondorlatainak s különösen annak sikerét, hogy a többi vezéreket is részére nyerje, s befolyását a többi hadtestekben is olyanná nevelje, mint a minővel a VH-dik hadtestben birt, — mit mindenek előtt czéljává tű­zött, — leginkább a hazafias lelkű, erélyes, Kossuthhoz pedig ragaszkodó Damjanics tábornoktól féltette, egyelőre is őt tűzte ki helyettesévé a hadügyminisztériumban.

Next

/
Thumbnails
Contents