Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza

Negyedik fejezet. A második felelős minisztérium alakítása. 557 nemzeti szabadság életkérdésének tekinté; de Görgey másként 1849. Máj. vélekedett. 0 e czélt, győzedelmei daczára is valósíthatlannak tartván, a január 4-kei nyilatkozata szerint csak az 1848-ki reformtörvényeket s V. Ferdinánd törvényes király kormányát jelölte ki azon végczélul, melyért a hadsereg eszélyesen küzdhet, s legalább a régi tisztek küzdeni akarnak. De fentebb láttuk, hogy Kossuth, e különböző véleményt figyelembe nem véve, sőt, nehogy az valósítható legyen, annak ellenére, kimondatta a trónvesztettséget. S jól tudván, hogy Görgeyt még ezentúl is a fó'vezérletben hagyni, annyi volna, mint neki alkalmat nyújtani a maga s magával együtt a függetlenségi nyilatkozat utólagos megbuktatására: ugyanakkor elhatározta, őt, hogy a táborból eltávolíthassa, a hadügyminisztérium átvételére meghívnia. Ezen ajánlattal mindjárt april 14-kén útba is indítá Ludvigh János képviselőt, kit egyszersmind az igazságügyi tárczára kijelölt Vukovics Sebő helyébe a fősereghez kormánybiztossá nevezett. Nehogy azonban indokait, melyek őt a hadügyminisztérium betöltésében vezérlék, elárulja, s Görgeynek ez által okot adjon annak mellőzésére, ajánlatát oly módon tétette Ludvigh által, hogy egyelőre tartsa meg a fővezéri botot is, s oly helyettes által láttassa el a hadügyminisztériumot, ki azt az ő szellemében képes rendezni. Azt hitte, e ravasz fogás minden bonyodalomnak s viszálynak elejét veheti; s utóbb magok a hadügyminisztérium roppant teendői is elégséges indokul szolgálandanak arra, hogy Görgeyt meggyőzze, miképen a két tisztnek egy személy nem felelhet meg; szükség tehát, hogy a fővezérletet másnak adván, csak a hadügyminisztériumra szorítkozzék. Ilyetén kétszinűségeknek Kossuth számtalan példáit adta, mióta a kormányon ült. De nem volt könnyű dolog Görgeyt ravaszságban felülmúlni. 0 átlátta Kossuth indokait, sejtette czélzatait; s hasonló ravaszsággal akarta azokat meghiúsítani. Neki egyátaljában nem volt kedve, s most, a függetlenségi nyilatkozat után, kevesbbé mint valaha, távozni a táborból s az első szerepet, melyet