Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza

NEGYEDIK FEJEZET. A második felelős minisztérium alakítása 1849. Aprii. A függetlenségi nyilatkozat határozata s a kormányelnök megválasztása után az új minisztérium megalakítása s a kormányt általában illető egynémely kérdések foglalkodtaták az elméket Debreczenben. Legtöbb vitára adott okot és tárgyat a kormányzó felelősségének és a felségi jogok gyakorlatának kérdése, s ennek következtében Kossuthnak ez iránt a ház előtt tett nyilatkozata. Kossuth, midőn a határozatok 4-dik pontját indítványozá, a kormányzó elnököt, szintúgy mint az általa kinevezendő minisztériumot, személyes felelősséggel kívánta terhelni; s nem akarta, hogy a kormányzói hivatal, miként magát kifejezte, sine cura legyen. A kormány- Fölösleg volna itt elméletileg vitatni meg azon kérdést, határozása mennyire volt hasznos vagy szükséges s a felelős minisztekö£üllá vJftat" rium eszméjével mennyire s mi módon vala megegyeztethető a kormányzó felelőssége. Elég mondanunk, hogy a törvényhozás e kettős felelősség eszméjét az indítvány nyomán előlegesen minden vitatás nélkül határozattá emelte. A felségi jogok, az uralkodó ház száműzetése következtében, egyenesen azok forrására, a nemzetre s annak képviselőjére, a törvényalkotó testületre estek vissza. De hogy mit kívánt az országgyűlés a felségi jogokból magának fentartani, s mit a kormányra, mint végrehajtó hatalomra átruházni, — kivéve az országgyűlés eloszlatásának jogát, az indítvány elfogadásakor