Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza

Második fejezet A V. ita-Mus-lgi tavaszi hadjárat. 489 E végre itt is egy 10 ezernyi rendes sereget gyűjtött össze s isi9. Aprii. azt hadi segédének, Bikessy ezredeznek vezérletére bízta. A közvélemény mindazáltal oly elégületlenűl fogadta a bár tudo­mányosan kiképezett, de nagyobb haderő vezérletére elég­telennek tartott tisztet, hogy a kormányzónak más vezérről kellett gondoskodnia. Dembinski altábornagy a kápolnai ütközetet követett viszálkodások után tétlen tölté idejét Debreczenben, hol őt, bár többször elutazni szándékozott, a kormány bennmarasz­talta. Most tehát ismét alkalom nyilván, felhasználni az öreg tábornok haditapasztalatait, a kormányzó őt kínálta meg a fel­vidéki sereg vezérletével. A magát ezen ajánlat által eleinte megsértettnek vélt tábornok némi vonakodás után végre mégis elfogadta a vezérletet, ki aztán oly utasítással, hogy a Galicziából az országba vezető szorosokat lehetőleg megerő­sítse, a hó utolsó napjaiban Kassára utazott. Működéseit azonban, melyek csak később kezdődtek, utóbb fogjuk elbe­szélni. Most vessünk egy pillanatot Debreczenbe, hol az ország minden részeiben kivívott győzedelmek zaja között másnemű fontos események történtek: a nemzet, mely a harczmezőn vitéz seregeinek diadalai, a császári seregeknek az országból kiverése által, felelt a márczius 4-ei alkotmány­iratra s 6-kai császári manifestumokra, a törvényhozás által is kijelentette azokra a maga jogszerű válaszát.

Next

/
Thumbnails
Contents