Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)
Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza
480 Hatodik könyv. A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza. 1849. Máj. A harcz, mely ezentúl a bánságban és Bácskában folyt, kivéve a Titel körülit, császári seregek és hadvezérek ellen vívatott; s így nem tartozik többé a szerb lázadáshoz. Ennek r az uzdini csatával szakadt vége. Es ha most Rajasics s népének többi főnökei s izgatói a lefolyt évre visszatekintettek; ha átgondolták az ártatlan, elcsábított, ábrándokkal fanatizált népnek mennyi ezeréi vérzettek el ez év alatt; ha körültekintének a bánság és Bácska istentől megáldott dús rónáin, melyeket ők szerbnek, németnek és magyarnak egyiránt siralomvölgyévé tőnek, hol több száz, nemrég virágzó, gazdag város és falu porrá'égve, elpusztítva, kirabolva, romokban feküdt, az áldásaival dús föld miveletlenűl hevert s az aranykalászok tengere helyett gyomot s burjánt vert fel; ha átgondolák mindazon nyomort és ínséget, mely e vidékek életbenmaradt lakóit földig sujtá, mindazon bűnt, mely e harcz alatt elkövettetett, mindazon borzasztó kegyetlenségeket, melyekkel az egymás ellen felbőszült két népfaj egymás kiirtására tört; — és ha megemlékezének, mily kicsinyes hiúságok, mily képtelen ábrándok miatt szították fel ezen iszonyú fajharczot épen akkor, midőn amagyar nemzet minden kivívott politikai s polgári jogait, alkotmányát, szabadságát velők testvérileg megosztani kívánta, őket az iskola, egyház és község körében, nemzetiségűk s nyelvök szabad élvezetében és használatában egy perczig sem háborgatta s más felsőbbséget nem igényelt, minthogy Magyarország határai közt a törvény és igazgatás nyelve magyar legyen : lehetetlen, hogy most, midőn mindazon áldozat haszontalanná lett, a magyaroktól legyőzettek, a császári kormánytól megcsalattak, — lehetetlen, mondom, hogy keservesen meg ne bánták volna tettöket és szivök mélyéből sóhajtva, ne kárhoztatták volna önmagokat, hogy a testvérnéptől nyújtott szabadságnál és jogegyenlőségnél a kényuralomra sóvárgó bécsi kormány csalfa Ígéreteit többre becsülték! Mialatt Perczel a bánság délnyugoti vidékeit az ellenségtől megtisztította, Bem is újabb győzedelmeket aratott a délkeletiben, ó, mint mondók, a temesvári őrséget Lúgosról