Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza

Második fejezet. A bács-bánsági tavaszi hadjárat. 477 meggátolták, végkép meghiúsult. Bemnek e szerint nem volt 1849. Aprii. más választása, mint az ellenséget Temesvárott, hova bántatlanul bevonult, körülfogni. A komolyabb ostromot azonban öreg lőszer hiánya miatt meg nem kezdhette. A császáriak ekként Temesvárnál és Aradnál bekerítve rerczei hadiévén, a bánságban nem maradt más nyilt ellenség, mint a folytatása a szerbek főserege, mely Szent-Tamás és a római sánczok be- bán8áebanvétele után Kikindáról Becskerek alá vonult. Perczel ennél fogva azon biztossággal léphetett át a Tiszán s kezdhette meg itt is a szerbek ellen működését, hogy bal szárnya nem fog háboríttatni a császáriak által. O Ó-Becse elfoglalása után, april 21-kén kelt át a bánságba, és miután Tisza-Sz.-Miklósnál a Szegedről magához rendelt dandárral egyesűit, seregét Kikinda és Mokrin felé indította, hol Theodorovicsnak Becskerekre vonulta után nagy tömeg felkelt ráczság gyűlt volt össze. A felkeltek Mokrinnál megkísértették ugyan az ellentállást; de észrevévén, hogy Perczel egy hadosztálylyal Kikinda alá fordulván, útjokat Becskerektől már-már elzárta, mind a fegyveresek, mind a vidékbeli ráczok a készletben tartott szekereken sebes futásnak eredtek. De nagy részök már nem illanhatott el, mert Perczel az utakat elállotta; s így számtalan kocsi, jobbára menekülni törekvő szerb családokkal rakva, s mintegy ezer fegyveres fogolylyá lön, s velők együtt tömérdek martalék, fegyver és lőszer jutott a mieink kezébe. A fegyvertelenek lakjaikba visszaküldettek; a fegyveresek pedig hadifoglyokká lettek. Mokrin és Kikinda, minden további ellentállás nélkül megadta magát. Más nap, april 24-kén, Perczel Becskerek felé, a fő A basahidi szerb tábor ellen mozdítá elő hadseregét. Theodorovics tábor- cs;ita' nok azonban, indíttatva azon közelégületlenség által is, mely ellene hosszú tétlensége miatt mindenfelől hevesen kitört, őt be nem várván, mintegy hat-hét ezer emberrel s 20 ágyúval elejébement s Melencze és Basahida közt útját állotta. A csata délutáni két órától hatig tartott. Basahidát honvédeink szuronynyal bevévén, az ellenséget SZÍVÓS ellentállás után Melen-