Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza

448 Hatodik könyv. A máreziusi alkotmányirat s a nemzet válasza. 1819. Aprii. A töltények még idején megérkeztek s ágyúink a támadást erélyesen visszautasíták. A császári seregből benmaradt régi tüzérek egynémelyike oly ügyetlenséget árult ugyan el, hogy azt csak rosz akaratból lehetett megfejteni. Ily helyeken azonban néhány városbeli, a tüzérségbe némileg beavatott polgár vette át aztán sikeresebb czélzás végett az ágyú kezelését. Az Apália szigetén apró ló'fegyverharczra is került a dolog; az ellenség azonban számosak eleste után ott is visszavonulni kényszeríttetett. Részünkről négy embert vesztettünk. A Duna oldalán is, hol Welden magát a csillagerőd megvételének reményével kecsegteté, hasonló erélyly el verte vissza a támadást az erődben lévő zászlóalj. A töltényhiány a Vág-kapu erődben oly gyanúval terhelé Makk tüzérparancsnokot, hogy annak súlya alatt már egyátaljában nem volt volna elfogatása indokolatlan. Puky azonban még szaporodni engedé a rovást. S ez nem sokára teljesen meg is telt. April első napjaiban a császáriak, látván, hogy sem az árulásra, sem Welden felhívásának sikerére nem igen számolhatnak, elhatározák a várhoz közelebb mozdítani ütegeiket. E közben Thaly Zsigmond erőditési őrnagy és Krivácsy tüzérszázados a kormánybiztost azon veszélyre figyelmeztették^ mely az Uj-Szőny irányában fekvő s majdnem minden védelem nélkül hagyott szigetről érhetné a várost, s igy a várat is, ha az ellenség azt éjente megrohanná s elfoglalná. A kormánybiztos teljesen méltánylá e figyelmeztetést, s hogy a hiány kellőleg pótoltassék, azonnal hadi tanácsot tartatott. A végzés foganatba vételével Makk tüzérparancsnok lőn megbízva, ki a fölött hogy azt, a tanácsban jelen lévén, személyesen hallotta, még írott rendeletben is megkapta a várparancsnoktól. A sziget fölfegy vérzésére nézve azonban, bár azt a császáriakTújabb élénk ostromkészületei sürgetössé tették, még harmad napon sem történvén semmi, Makk egy újabb hadi tanácsban komolyan kérdőre vonatott. Itt végre kétségbe vonhatlanul kisült Makk árulási szándoka; miért is őt a hadi tanács, további intézkedésig, egy értelemmel fogságba tétette.