Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

Első fejezet. A közhangulat. Békekisérlet. Hadi készületek. 33 pusztíttatott el és több ezernyi ártatlan magyar és német pol- 1848- 01ct­gár esett a csaknem vadállati bőszültségig felizgatottak dü­hének áldozatává, részint földönfutókká tétetvén, részint bor­zasztó kegyetlenséggel meggyilkoltatván. Azonban mind ez, bár iszonyú jelenetekben mutatkozik, csak kezdete volt a csapásoknak, melyek szegény hazánkra mérettek. Nem akar­juk ezeknek hosszú, részletes elsorolásával terhelni Fölsége­det. Csak röviden érintjük meg, hogy a különböző' népfajok, melyek hazánkban laknak, a legaljasabb ármánynyal bujto­gattattak fel a magyarok ellen, és számos ezernyi fegyveres nép ellenségesen barangolta be hazánk több vidékeit, ölve, pusztítva, rabolva mindenütt a békés polgárokat. „Fölséges úr, a magyar nemzet, mint egykor védfala a kereszténységnek s európai civilisatiónak a pogány vadság rom­boló árja ellen, már számtalan viharoktól hányatott ezred éves európai életében. De egyszerre annyi veszély még nem gyűlt össze feje fölött; annyi cselszövény még nem hálózta körül, s nem pusztíttatott oly iszonyú kegyetlenséggel mint most. Es lelkünk mély fájdalmában tapasztaljuk, hogy mind ez Fölsé­ged uralkodása alatt, FÖlségednek, bár tudtán kivül, de mégis legmagasabb nevében történik. Fölséged kir. nevében ágyúz­zák s borítják lángba virágzó városainkat; Fölséged nevében üldözik népünket, irtják a magyar és német fajt; Fölséged nevében, kinek atyai jó szivét s népei iránti szeretetét vilá­gosan bizonyítja az, hogy Magyarország, mióta Fölséged ma­gas kir. háza ül a magyar trónon, nemzetisége tekintetében egy királyának sem köszönhetett annyit, mint Fölségednek; jóllétében, szabadságában, boldogságában pedig szemláto­mást gyarapodott, kivált mióta Fölséged, az utolsó pozsonyi országgyűlésen meghallgatván hű magyar nemzetének kérel­meit s engedvén a kor kivánatainak, egy új, tágasabb alapú alkotmány s tökéletesebb modorú, független kormányzat megalapításához kir. jóváhagyásával s megerősítésével hozzá­járulni méltóztatott. Horváth M. A függetlenségi harcz tűrt. II. 3

Next

/
Thumbnails
Contents