Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza

Első fejezet. A tavaszi hadjárat Komárom felmentéséig. 433 „Azon vidékek, melyek az ellenségnek könnyedén meg- 1849. APrn. hódoltak, de győzedelmes fegyvereink által a járom alól felszabadíttattak, siessenek önkéüytes újonczaik kiállításával meghódolásuk szennyét lemosni. „A meddig pedig még győzedelmes fegyvereink el nem jutottak, azon vidékek lakosai siessenek önkényteseiknek a visszaszerzett helyekre átküldésével bebizonyítani, hogy a nemzetcsalád körébe felvétetni érdemesek, s hogy méltó az ő megszabadításukért küzdenünk. „Ezen rendelet sükerítése a kormánybiztosoknak, törvényhatósági bizottmányoknak, fő- s alispánoknak, kapitányoknak és minden tisztviselőknek s községi elöljáróknak kötelességökké tétetik. „A lelkészek pedig hasonlókép köteleztetnek azt három egymásután következő vasárnapon a nép előtt kellő magyarázattal s a kitűzött czélra vonatkozó felvilágosításokkal kihirdetni. „Egyszersmind, mert tapasztalá a nép, hogy az ellenség pusztít és rabol még akkor is, midőn fut a magyarok vitéz fegyvere előtt, ezennel felhívom a népet, ne hagyja magát pusztíttatni; sőt parancsolom a nemzet nevében, hogy keljen fel tömegestül s irtsa ki hazánk szent földéről a zsarnok ellenséget. „Éljen a szabad magyar haza! „Kelt a gödöllői fő hadi szálláson, Krisztus feltámadásának ünnepén, april 8-kán 1849. Az országos kormányzó honvédelmi bizottmány nevében, Kossuth Lajos elnök." Windischgrátz, Gödöllőről Pestre visszavonulván, a Rákospatak torkolatától a soroksári Dunáig félkörben táborozott a főváros körül. „A tábornagy úr — így szól sok tétova után, melylyel a mult napokban szenvedett vereségeket ügyekezett eltakarni, az april 9-kén kibocsátott 34-dik hadi bulletin — el van tökélve, ezen helyzetben várni be azon erősítéseket, melyek e pillanatban minden oldalról közelednek Magyarország felé; s miután serege tökéletesen öszpontosítva van, e Horváth M. A függetlenségi harcz tört. II. 28