Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza

Első fejezet. A tavaszi hadjárat Komárom felmentéséig. 415 radt osztályát kivéve, az egész 7-dik hadtest Hort körül szál- 1849. Aprii. lott táborba. Következő napon az ellenség tetemes erővel nyomult ki A hatvani Hatvanból, erősen eltökélve lévén seregünk e részét megverni csa a' s jobbról a Mátra, balról a Zagyva s a Csány, Bódog és Tura helységek közti mocsárok által védett helyzetéből azt kiűzni. Schlick, kit az ütközetbe Lichtenstein és Parrot tábornokok kisértek, kiindulta előtt nagy vacsorát rendelt a hatvani prépost lakában, s kérkedve szólitá fel a város előbbkelőit, néznék a nyulászatot, melyet a magyar táborban tartand. De reményeiben rútul csalatkozott. Kivált erős tüzérségére támaszkodván, igen élénk tüzelést kezdett támadó hadunkra. De részünkről is hasonló erélylyel működtek a tűztőrkok. Az ágyúzás délutáni két óráig szakadatlanul folyt. Gáspár a csata kezdetén látván az ellenség erejét, az Arokszálláson létező III-dik hadtesthez erről tudósítást tévén, segedelmet kért; s ennek megérkeztéig nem akart komolyabb támadást intézni. Schlick tehát maga ment át védő állásából támadásra, s egy dzsidás-ezreddel s egy dragonyos-osztálylyal rohamot intézett a 9-dik huszár-ezred négy százada ellen; mely aztán tetemes veszteséggel nyomatott vissza a túlnyomó erő által. E sükertől felbátorítva, valamennyi hadosztályait támadásra indítá az ellenség. Ekkor jelent meg bal szárnyunkon a 9-dik honvéd-zászlóalj, a 19-dik sorezred 3-dik zászlóalja, a 3-dik huszárezred s a lengyel legio Wysocki vezénylete alatt. Megerősödött hadaink tüstént támadást kezdének az egész vonalon. Wysocki a balszárnyon az ellenség ágyúit elnémítván, szuronyszegezve nyomúlt előre; Pöltenberg pedig a jobb szárnyon a szőlőhegyeket ostrommal foglalván el, bekerítéssel fenyegette az ellenséget. Schlick rohamaink alatt harczsorait ingadozni látván, visszavonúlót fúvat; de a városba is nyomban követik őt vitézeink; minek következtében egy makacs utczai harcz után, melybe a harcz hírére Arokszállásról önkéntesként átrepült Kiss Ernő altábornagy vezette vité-