Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza

Első fejezet. A tavaszi hadjárat Komárom felmentéséig. 413 meg, melynek a közvélemény s különben a körülmények sze- 1849. Márcz. rint is, elhatározónak kell vala lennie, s mely hadseregünk eló'nyomúlta következtében minden órán komoly harczra vezethetett: ez esetben pedig lehetetlen volt a hadsereget oly fővezér nélkül hagyni, ki iránt abban átalános volt a bizozodalom. Ezen aggodalmak, a körülmények e kényszerűsége alatt sietett Kossuth márcz. 30-kán Egerbe, hol a lakosság s annak még női része is őt fényes tüntetéssel, fáklyás zenével, szónoklatokkal stb. fogadta. Oda hívatott hadtestéből Görgey is. Es ez most a maga részéről is mindent elkövetett, hogy ez alkalommal birtokába juthasson a fővezéri botnak. Alattomos, ravasz természete szerint nem csak igen előzékeny, simuló, ragaszkodást színlelő volt Kossuth iránt, mióta ez a táborban megjelent; hanem a legnagyobb önzetlenség színével arról ügyekezett meggyőzni őt, mi a hadviselés minden szabályaival ellenkezik, hogy t. i. nincs szükség fővezérre, hanem Damjanics, Aulich és Klapka tábornokok és ő barátságos egyetértésben közösen is legjobban megfelelendenek a fővezéri tiszt kötelességeinek. Kossuthot meglepte ezen nem várt önzetlenség, s könnyen hivő, gyönge jelleménél fogva annál könnyebben bement a kelepczébe. 0 tehát félelem és bizodalom közt habozva, a tábornokokkal tartott hosszú tanácskozások után Görgeyt helyettes fővezérnek nevezte ki. A 7-dik Görgey hehadtest, mely eddig közvetlen Görgey alatt állott, Gáspár ez- ^"/^evezredes vezényletére bízatott. A munkálati tervben pedig Görgey tetllckívánsága szerint némi változások tétettek, melyek szerint nem egyenesen a főváros, hanem az ostrommal egyre szorongatott s némileg már szükséget szenvedő Komárom felmentése tüzetett ki a hadjárat czéljául, mi az ellenségnek a fővárosból kivonultát különben is maga után vonná. Elfogadtatott Klapka indítványa is, mely szerint tekintetbe vévén a Zagyva és Galga folyamok mocsáros part vidékét, mely a hadsereg kifejlésére kevéssé alkalmas, a pesti nagy úton, Hatvan felé, egyedül a Vll-dik hadtest intézné a támadást, mi alatt