Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)
Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig
28 Negyedik könyv. A háború kezdete Budapest megszálltáig. 1818. okt. határozásaira: annyi bizonyos, hogy a reactio már oly messze ment boszúindulatában, s ármányai által oly térre sodorta a nemzetet, hogy hasznos és becsületes békére már ekkor nem lehetett kilátás. Miután Windischgrátz, a teljeshatalmú császári képviselő akként nyilatkozott, hogy „rebellisekkel nem alkudozik s föltételetlen hódolatot kíván", nem látott egyebet a nemzet a maga számára fenmaradva a kétségbeesett önvédelemnél. És ezen önvédelmet nem is látta Kossuth s vele együtt igen sokan oly reménytelennek, mint azok, kik a cselekvés teréről végkép visszavonúltak, vagy legalább a békülést s ha az másként nem lehet, a hódolást is jobbnak vélték a háborúnál. Lehet, hogy az eddigelé nyert némi hadi előnyök után ő s vele sokan túlbecsülték azon hadi erőt, mely önkéntesek, újonezok s rendezetlen, felkelt népből kiállítható; de a nemzetet minden készületlensége mellett sem tartá oly gyöngének, hogy minden ellentállás nélkül kénytelennek látná meghajolni a zsarnoki szó előtt, mely politikai halálát oly elbizottsággal mondotta ki. 0 s vele sokan úgy gondolkodának, hogy a feltételetlen meghódolásra a legyőzetés után is lesz még idő; most pedig minden védelem nélkül engedni, hogy a nemzettől elragadtassák apáinak minden hagyománya, nyilvános életének annyi századok viszontagságai között is megőrzött sajátságos nemzeti fejleménye, annyi volna, mint megérdemelni a reá oly kevélyen kimondott nemzeti halált. A nemzet nagy tömege fiatal, pezsgő erőt s életrevalóságot érzett magában, s Kossuth több ízben tanúja volt azon lelkesedésnek, melylyel még az'alsóbb osztályok is viseltetnek a nemzeti szabadság, törvények s alkotmány iránt. Tapasztalta, mikép a nép, hallván az ő ajkairól azon veszélyeket, melyek ama drága kincseit fenyegetik, önként, felhívás nélkül is esküre nyitotta meg ajkait s emelte fel kezeit, hogy kész e nemzeti kincseket vérével, életével megvédeni, kész inkább elvérzeni, mintsem hogy nyakát német kormány alá hajtsa. Tapasztalta, hogy felhívására valóban is ezrenként siettek a