Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

Negyedik fejezet. A debreczeui belviszonyok. 375 felfogták, s annak meg is feleltek. A haza védelmének nagy 1849. Márcz. munkája múlhatatlanná tette, hogy az országgyűlés azon férfiakat, kiket bizodalmával megajándékozván, a kormány vezetésére felszólított, a körülmények ezernyi nehézségei közt legjobb belátásuk szerint engedje cselekedni; és sem hiúságtól, sem vetélkedéstől, sem a veszély nagysága által felidézett aggodalmaktól ne hagyja magát elragadtatni oly időszerűtlen beavatkozásra, mely az egységet a működésben megzavarná, a még különben is kétséges sükert koczkáztatná. Legfölebb az ellenőrködés szerepe illetheté meg az országgyűlést a fölött, hogy a kormány eljárása se hanyagság és mulasztás, se gyöngeség és túlságos szigor, se az irány helytelensége által a hazára nézve károssá, veszélyessé ne váljék. Az önmegtagadás, melyet e szerep a képviselőktől igényelt, nagymértékben megvolt a debreczeni országgyűlés tagjainak többségében; alig lehetett volna képviselő - testületet összeszerkeszteni, mely a körülmények szerint szükséges tulajdonságot nagyobb mértékben birta volna. A kormány, név szerint a több tagból álló honvédelmi bizottmánynak, tényleg azonban Kossuthnak, a bizottmány elnökének kezében létezett úgy annyira, hogy a diktatorságból csak a név hiányzott. Kossuth pedig oly mértékben birta a ház nagy többségének bizodalmát, és szónoklata varázserejével oly nagy erkölcsi hatalmat gyakorolt a fölött, hogy véleménye, kívánsága, akarata, a ház részéről mindig és mindenben megegyezéssel, jóváhagyással találkozott. Benne volt helyezve a hazát fenyegető veszélyek elhárítása iránt minden remény; az ő személye tartatott a süker kezességének. Az övé a fő érdem, ha a haza megmentetik; az övé a felelősség fő terhe, ha az megbukik. Mindazáltal ellenzéki párt sem hiányzott a képviselő testű- A békepárt. létben. E párt azonban most nem ugyanaz volt, melyet Kossuth az elmúlt júliusban, a pesti országgyűlés egy ülésében, az olasz segély kérdésének tárgyalása alatt, „törpe minoritásnak" jellemzett. A kik akkor ellenzéket képezének, ra-