Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

Harmadik fejezet. A bács-bánsági s erdélyi háború. 355 hogy míg* ő a két várost védi, maga minden erejét a magyarok 1849. Jan. ellen fordíthassa. Lüders már 27-kéró'l válaszol: vette, úgymond, Puchner levelét, melyben segedelmet kér; hogy azt Szeben és Brassó városok kérelmére mindjárt nem adott, politikai tekintetek okozták, s czárja által oda van utasítva, hogy csak égető szükség esetén, akkor is az erdélyi hadiparancsnok felhívására adhasson. Azokból, miket Puchner ír, átlátja, hogy a szükség beállt; mielőtt azonban kérelmére hajolna, világos felhívását várja, mert utasítása eziránt határozott. Addig is, míg e felhívása megérkeznék, három dandárt indít a határok felé: egyet Szebennek, 4 gyalog-zászlóaljból, 3 század kozákból s 8 ágyúból; a másikat Brassónak 3 zászlóaljból, 4 lovasszázadból és szinte 8 ágyúból; a harmadikat Plojest felől indítja meg 4 zászlóaljból, 4 század lovasból, két század kozákból és hasonlókép 8 ágyúból. E hadak január 30-kán Erdélyben lesznek. Ugyanazon napról (jan. 27) még másik levél is érkezett Puchnerhez Reinhegertől, melyben még egyszer felszólíttatik, fontolja meg jól, vájjon nem lesznek-e a muszka interventionak kellemetlen következményei, miután azt mind a külhatalmak ügynökei, mind a török hatóságok ellenzik. De a császáriak evvel többénem gondoltak; s miután a kérelem már megtörtént, még csak azt sürgették, hogy minél számosabb legyen a bejövendő muszkasereg. Skariatin, orosz ezredes erre január 28-ról válaszol, hogy több segélyt nem küldhetnek; és azon esetre, ha valóban többre lenne szükség, óva inti a császáriakat, ne koczkáztassák az orosz fegyver becsületét. Erre azonban, úgy látszik, megnyugtató választ kellett kapnia; mert Engelhardt tábornok Brassóba február 2-kán, Skariatin Szebenbe 4-kén tényleg bevonúlt. *) *) Lásd Kőváry László : Erdély története 1848—49-ben, 167 küvv. Érdekes eziránt még olvasni: Colquhoun Rob., oláhországi angol foconsul február 5-kén kelt jelentését Palmerstonhoz, melyben írja, hogy az orosz sereg szám szerint 5, mások szerint 10 ezer, február 2-kán vonult be a tömösi és vörös-toronyi szoroson Erdélybe. — A Belgrádban székelő Pon23*