Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)
Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből
322 Ötödik könyv. Az ország védelme Debreczenbül. )849. Márcz. kel mondhatja, miképen e tekintetben egység létezik, s most már nyugott lehet a ház és a nemzet, hogy a hadsereg vezérei közt megvan és meglesz az engedelmesség, egyetértés és azon összehangzás, melyet a hazafiság és katonai kötelességérzete sugall, és mely annyira szükséges a haza megmentésére." Hogy azonban Görgeynek egyátaljában nem volt Ínyére Vetter kineveztetése, és, ha a tiszafüredi viszály miatt még nem kívánta is magát fővezérré kineveztetni, hanem azt óhajtotta volna, hogy Damjanicscsal, Aulichhal és Klapkával, kik felett fővezéri czím nélkül is gyakorolhatni hitte a maga fölényét, egyetértve, fővezér nélkül intézhesse a jövő hadjáratot, — világosan kitűnik egy leveléből, melyet a táborba viszszatérte után Egyekről, márcz. 10-kén Klapkához intézett. „Vetter tehát altábornagy és valamennyi magyar hadak fővezére! — úgymond e levélben. Az egek mentsék meg az ő keblét kicsinyes tekintetektől és töltsék meg azt igazi hazaszeretettel. O sikeresen fog működni, ha a ti tanácsaitokat követi s az enyéimet nem mellőzi Én azon erős meggyőződésben vagyok, hogy Damjanics, Aulich, te (Klapka) és én, sokat, igen sokat tehettünk volna, ha fővezér nélkül maradunk is." Egyelőre tehát csak várakozó helyzetbe tette magát Vetter irányában. A nagy engedelmességi készségnek mindazáltal, melyről Kossuth, bizalmatlanságának elpalástolása végett, tanúskodott, mint nem sokára látandjuk, nyoma sem volt kebelében. Mialatt Görgey Debreczenben mulatott, márczius 9-kén egy katonai ünnepély történt a kormányelnök termeiben. Kossuth, a képviselő ház megegyeztével egy, három osztályú katonai érdemrendet alapított, mely által a harczi dicsőség vágya katonáink soraiban élénkíttetnék, s a kitűnőbb érdemek, míg háláját a nemzet másként is tanúsíthatná, megjutalmaztatnának. Es e napon történt, számos képviselők jelenlétében, ezen érdemjelek első kiosztása hadi főnökeink legjelesbjei között. Ez úttal a következők részesültek a nemzeti kitüntetésben:
