Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

Második fejezet. Hadi működések a főváros elveszte után. 319 tételt; különösen pedig Görgey még mindig elérte czélját, 1849- Márcz. melyet engedetlensége által kidaczolni szándékozott. Elfeledte a ház, hogy Kossuthban, több oldalú fényes tulajdonai s tehetségei mellett épen a physikai bátorság hiányzik, mely annyira szükséges volt volna benne, hogy az engedetlen vezérek iránt azon erélyt fejtse ki, melyet szóárjában oly fennhangon igért a háznak a maga részéről. A többség, mint mindig, most is hitt szavának s aggodalmai elenyésztek. A kormány indítványa ellenmondás nélkül elfogadtatván, határozattá lön, hogy Vetter tábornok, eddigi táborvezérkari főnök, fővezérré s te- Vetter főyekintélyének öregbítése végett egyszersmind altábőrnagygyá ^tetőse, neveztessék ki. Kétséget nem szenved, hogy Kossuthnak ama szavai, miszerint igérte, hogy akként fog megjelenni a táborban, „hogy vagy ő nem él tovább, vagy az, ki a kormány iránt engedetlen merne lenni", nem annyira a ház aggodalmának megszűntetésére, mint inkább Görgey megfélemlítésére voltak számítva. Kossuth ő iránta a váczi szózat óta bizalmatlansággal viseltetett, miben őt az, hogy Görgey magáról február 10-kéig a kormánynyal semmit sem tudatott, még inkább megerősítette. Utóbb, midőn Görgey végre ismét levelezni kezdett a kormánynyal, elmosódni látszék a váczi szózat benyomása; de a tisza-füredi viszályok egy újabb oldalról tűntették fel az ő jellemét. Látta Kossuth, hogy az emberben az elsőségre vágyás mellett, törhetlen erély is van czéljainak elérésére. És ezóta a bizalmatlanság mellett félelem is támadt lelkében. Oly egyéniségnek kezdé őt, kinek tiszta hazafiúi lelkesedéséről egykor becsületszavával kezeskedett, az utolsó események óta ismerni, ki kedvező körülmények közt arra is képes, hogy magát erőhatalommal katonai dictátorrá tegye. Már pedig Kossuthban semmivel sem volt kisebb a nagyravágyás, mint Görgeyben. Ha ez egyenlőt vagy felsőbbet nem tudott tűrni a hadseregben: bizonyára Kossuth sem bírt annyi önzetlenséggel, hogy más kezében tűrje a főhatalmat, másé legyen a haza megmentésének dicsősége, miként ezt néhány hó-