Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

Második fejezet. Hadi működések a főváros elveszte után. 315 nélkül rettegtek, hogy ekként elhagyatva, seregeinktől el- 1849. Márcz. vágatva, a császári hadak visszatértének esetére, drágán kellend megfizetniük a harcz alatt a nemzeti ügy iránt tanúsított buzgalmokat. Szolnokról Aulich hadteste Kis-Ujszállásra, Klapkáé Török-Sz.-Miklósra, Damjanicsé, mely a Vécsey-féle hadosztálylyal egyesülvén, ezután a III-dik hadtest nevét vette fel, Czibakházára szállásoltattak be. Időközben végre a fővezérlet fontos kérdése is el lőn in- A fővezér Mtézve Debreczenben. Kossuth márczius 8-kán az esti órákban i^ti tanácstitkos tanácskozmányt tartott a képviselők testületével. El- k<>zmány. mondván a vezérek közt a kápolnai ütközet után támadt viszályokat s azoknak mikénti elintézését, előadá: „miképen okvetetlen szükséges, hogy a hadimunkálatok haladéktalan folytatása, s a szolnoki győzedelem után kifejlett körülményekben a kedvező alkalomnak időveszteség nélküli felhasználása végett, azonnal neveztessék ki fővezér oly formán, hogy a Tisza körül két főponton egyesűit hadseregeink, nevezetesen, melyek Szolnok és melyek Tisza-Füred táján állanak, bár többrendű hadosztályokból egyesülve, két nagyobb hadtestet képezzenek, és a felsőnek vezérlete Görgeynek, az alsóé pedig Damjanicsnak adatván, akinevezendő fővezér úgy ezeknek, mint az aradi s a legközelebbi órákban a Perczel vezérletére bízandó szeged-bácsi hadseregnek s nemkülönben az ország váraiban lévő őrségeknek is élén álljon. Valamint pedig a fővezér kinevezését múlhatlanúl szükségesnek látta a kormány; úgy az egyének közt szétnézve s minden körülményeket megfontolva, legczélszerűbbnek azt vélte, hogy fővezérré mindaddig, míg az egyesűit munkálatok szüksége tartand, Vetter tábornok neveztessék ki." A honvédelmi bizottmány elnökének e kinevezést jelentő szavai, mind a mellett is, hogy Vetter elméleti képzettségéről senki sem kételkedhetett, nem nagy viszhangra találtak a képviselők testületében. Egy rész helyeselte ugyan a kormány választását; de a helyeslés hangjából is kitűnni látszék, hogy